HU/SB 6.17.40
40. VERS
- itihāsam imaṁ puṇyaṁ
- citraketor mahātmanaḥ
- māhātmyaṁ viṣṇu-bhaktānāṁ
- śrutvā bandhād vimucyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
itihāsam—történetet; imam—ezt; puṇyam—nagyon jámbor; citraketoḥ—Citraketué; mahā-ātmanaḥ—a nagy bhakta; māhātmyam—dicsőségéről beszél; viṣṇu-bhaktānām—Viṣṇu bhaktáitól; śrutvā—meghallgatva; bandhāt—a börtöntől vagy a feltételekhez kötött anyagi élettől; vimucyate—megszabadul.
FORDÍTÁS
Citraketu nagy bhakta [mahātmā] volt. Ha a róla szóló történetet valaki egy tiszta bhaktától hallja, maga is megszabadul az anyagi lét feltételekhez kötött életétől.
MAGYARÁZAT
A kívülállók, az abhakták néha félreértik a Purāṇák olyan történeteit, mint amilyen Citraketu története, melyet a Bhāgavata Purāṇa mesél el. Śukadeva Gosvāmī éppen ezért azt javasolja, hogy Citraketu történetét egy bhaktától hallgassuk meg. Az odaadó szolgálattal vagy az Úr és bhaktái jellemzőivel kapcsolatban mindent egy bhaktától, s nem egy hivatásos elbeszélőtől kell hallanunk. Ezt tanácsolja ez a vers. Śrī Caitanya Mahāprabhu titkára szintén azt mondta, hogy a Śrīmad-Bhāgavatam történetét egy bhaktától kell megismernünk: yāha, bhāgavata-paḍa vaiṣṇavera sthāne. A Śrīmad-Bhāgavatam kijelentéseit nem szabad hivatásos elbeszélőktől hallanunk, mert semmi hatásuk nem lesz. Śrī Sanātana Gosvāmī a Padma Purāṇát idézve szigorúan megtiltotta, hogy az Úr és bhaktái cselekedeteiről abhakták szájából halljunk:
- avaiṣṇava-mukhodgīrṇaṁ
- pūtaṁ hari-kathāmṛtam
- śravaṇaṁ naiva kartavyaṁ
- sarpocchiṣṭaṁ yathā payaḥ
„Semmit sem szabad Kṛṣṇáról meghallgatnunk olyan emberek szájából, akik nem vaiṣṇavák. A tej, amit egy kígyó ajkai érintettek, mérgező. Éppen így az is méreg, amit egy olyan ember mond Kṛṣṇáról, aki nem vaiṣṇava.” Az embernek igaz bhaktának kell lennie, s akkor prédikálhat hallgatóinak, és megértetheti velük az odaadó szolgálatot.