HU/SB 7.1.32
32. VERS
- katamo ’pi na venaḥ syāt
- pañcānāṁ puruṣaṁ prati
- tasmāt kenāpy upāyena
- manaḥ kṛṣṇe niveśayet
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
katamaḥ api—bárki; na—nem; venaḥ—az ateista Vena király; syāt—elfogadná; pañcānām—(a fent említett) öt közül; puruṣam—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; prati—Vele kapcsolatos; tasmāt—ezért; kenāpi—bármelyik által; upāyena—eszköz; manaḥ—az elme; kṛṣṇe—Kṛṣṇában; niveśayet—rögzítse.
FORDÍTÁS
Bármilyen utat válasszon, az embernek nagyon komolyan Kṛṣṇa formáján kell elmélkednie, s akkor az öt említett folyamat egyikének segítségével hazatérhet, vissza Istenhez. Az olyan ateisták azonban, mint Vena király, akik az öt módszer közül egyikkel sem tudnak Kṛṣṇa formájára gondolni, nem szabadulhatnak fel. Ezért akár barátsággal, akár ellenségesen, az embernek valahogyan mindig Kṛṣṇára kell gondolnia.
MAGYARÁZAT
Az imperszonalisták és az ateisták igyekeznek kikerülni Kṛṣṇa formáját. A modern kor nagy politikusai és filozófusai még a Bhagavad-gītāból is száműzni próbálják Kṛṣṇát, így aztán nem érhetik el a felszabadulást. Kṛṣṇa ellenségei azonban azt gondolják: „Itt van Kṛṣṇa, az ellenségem, végeznem kell Vele!” Kṛṣṇára valódi formájában gondolnak, s így felszabadulnak. A bhakták tehát, akik állandóan Kṛṣṇa formájára gondolnak, kétségtelenül felszabadultak. A māyāvādī ateisták egyedül azzal törődnek, hogy Kṛṣṇát megfosszák formájától, s ezért a Kṛṣṇa lótuszlába ellen elkövetett súlyos sértés miatt nem számíthatnak felszabadulásra. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura ezzel kapcsolatban azt mondja: tena śiśupālādi-bhinnaḥ pratikūla-bhāvaṁ didhīṣur yena iva narakaṁ yātīti bhāvaḥ. Azok, akik megtörik a szabályozó elveket, nem érhetik el a felszabadulást, és biztos, hogy pokoli élet vár rájuk. Ez alól csak Śiśupāla volt kivétel. A szabályozó elv nem más, mint hogy az embernek akár barátként, akár ellenségként mindig Kṛṣṇára kell gondolnia.