HU/SB 7.2.40
40. VERS
- pathi cyutaṁ tiṣṭhati diṣṭa-rakṣitaṁ
- gṛhe sthitaṁ tad-vihataṁ vinaśyati
- jīvaty anātho ’pi tad-īkṣito vane
- gṛhe ’bhigupto ’sya hato na jīvati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pathi—az utcán; cyutam—elejti valamijét; tiṣṭhati—marad; diṣṭa-rakṣitam—a sors megvédi; gṛhe—otthon; sthitam—noha van; tat-vihatam—a Legfelsőbb akarata lesújt rá; vinaśyati—elvész; jīvati—életben marad; anāthaḥ api—bár nincs védelmezője; tat-īkṣitaḥ—az Úr védelmezi; vane—az erdőben; gṛhe—otthon; abhiguptaḥ—jól elrejtve és védelmezve; asya—ezé; hataḥ—sújtva; na—nem; jīvati—él.
FORDÍTÁS
Néha az ember elveszti pénzét az utcán, ahol mindenki láthatja, ám a sors mégis megvédi pénzét, és senki sem veszi észre. Aki tehát elvesztette, vissza is kapja. Másrészt azonban ha az Úr nem nyújt védelmet, még az otthon, nagy biztonságban tartott pénz is elvész. Akinek a Legfelsőbb Úr védelmet nyújt, az akkor is életben marad, ha nincs, aki oltalmazza, s az őserdőben él, míg akit rokonai és mások védelmeznek otthon, meghalhat, mert senki sem képes megvédeni őt.
MAGYARÁZAT
Ezek a példák az Úr felsőbbrendűségét bizonyítják. A mi terveink, hogy megvédelmezzünk vagy elpusztítsunk valamit, nem válhatnak maguktól valóra, Ő azonban bármilyen tettre gondol, az valóban megtörténik. Az ezzel kapcsolatban említett példák nagyon szemléletesek. Mindenki tapasztalhatta már ezeket maga is, és sok más nyilvánvaló példa is van. Prahlāda Mahārāja például azt mondta, hogy egy gyermek kétségtelenül függ az apjától és az anyjától, de jelenlétük ellenére számtalan dolog gyötri. Néha a beteg a legjobb orvosság és a hozzáértő orvos ellenére is meghal. Minden az Istenség Legfelsőbb Személyisége szabad akaratán múlik, ezért az egyetlen kötelességünk, hogy meghódoljunk Neki, és az Ő védelmét keressük.