HU/SB 6.3.1
1. VERS
- śrī-rājovāca
- niśamya devaḥ sva-bhaṭopavarṇitaṁ
- pratyāha kiṁ tān api dharmarājaḥ
- evaṁ hatājño vihatān murārer
- naideśikair yasya vaśe jano ’yam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-rājā uvāca—a király így szólt; niśamya—miután hallotta; devaḥ—Yamarāja; sva-bhaṭa—saját szolgáinak; upavarṇitam—a kijelentéseit; pratyāha—válaszolt; kim—mit; tān—nekik; api—szintén; dharma-rājaḥ—Yamarāja, a halál ura, valamint a vallásos és vallástalan tettek elbírálója; evam—így; hata-ājñaḥ—akinek parancsát nem engedték végrehajtani; vihatān—akiket legyőztek; murāreḥ naideśikaiḥ—Murāri, azaz Kṛṣṇa szolgái; yasya—akiknek; vaśe—igája alatt; janaḥ ayam—a világon minden ember.
FORDÍTÁS
Parīkṣit király így szólt: „Ó, uram, ó, Śukadeva Gosvāmī! Vallásos és vallástalan tetteiknek megfelelően minden élőlény sorsa Yamarāja kezében van, akinek parancsa most nem szerezhetett érvényt. Mit válaszolt, amikor szolgái, a yamadūták a tudtára hozták, hogy a viṣṇudūták fölébük kerekedtek, s nem engedték, hogy elfogják Ajāmilát?”
MAGYARÁZAT
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azt mondja, hogy noha a yamadūták kijelentéseit a védikus elvek teljes mértékben alátámasztják, mégis a viṣṇudūták állításai diadalmaskodtak. Ezt maga Yamarāja is megerősítette.