HU/SB 7.11.2
2. VERS
- śrī-yudhiṣṭhira uvāca
- bhagavan śrotum icchāmi
- nṛṇāṁ dharmaṁ sanātanam
- varṇāśramācāra-yutaṁ
- yat pumān vindate param
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-yudhiṣṭhiraḥ uvāca—Yudhiṣṭhira Mahārāja kérdezte; bhagavan—ó, uram; śrotum—hallani; icchāmi—szeretnék; nṛṇām—az emberi társadalomnak; dharmam—a kötelességei; sanātanam—általános és örök (mindenkinek szóló); varṇa-āśrama-ācāra-yutam—a négy társadalmi rend és a lelki fejlődés négy rendje elvein alapuló; yat—amitől; pumān—az emberek; vindate—nagyon békésen élvezhetik az életet; param—a legmagasabb rendű tudás (amelynek birtokában az ember eljuthat az odaadó szolgálatig).
FORDÍTÁS
Yudhiṣṭhira Mahārāja így szólt: Kedves uram, a vallás elveiről szeretnék hallani tőled, amelyek segítségével az ember elérheti az élet végső célját, azaz eljuthat az odaadó szolgálatig. Szeretnék hallani az emberi társadalom általános kötelességeiről, valamint a társadalmi és lelki fejlődés varṇāśrama-dharmaként ismert rendszeréről!
MAGYARÁZAT
A sanātana-dharma odaadó szolgálatot jelent. A sanātana szó arra utal, ami örök, ami nem változik, hanem minden körülmények között megmarad. Több alkalommal elmagyaráztuk már, mi az élőlény örök kötelessége. Ezt valójában Śrī Caitanya Mahāprabhu mondta el. Jīvera ‘svarūpa’ haya — kṛṣṇera ‘nitya-dāsa’: az élőlény igazi kötelessége az, hogy szolgálja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Még ha valaki eltér ettől az elvtől, akkor is szolga marad, mert ez az örök helyzete, ekkor azonban māyāt, az illuzórikus anyagi energiát szolgálja. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom ezért igyekszik úgy vezetni az emberi társadalmat, hogy az emberek az anyagi világ hiábavaló szolgálata helyett inkább az Istenség Személyiségét szolgálják. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az emberek, madarak, vadállatok — az élőlények — mind szolgálatot végeznek. Megváltozhat a testük, megváltozhat a külsődleges vallásuk, de mindig szolgálnak valakit. Ezt a szolgáló mentalitást nevezik örök kötelességnek. Ezt az örök kötelességet a varṇāśrama intézményen keresztül lehet végezni, amely négy varṇából (brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya és śūdra) és négy āśramából (brahmacarya-, gṛhastha-, vānaprastha- és sannyāsa-āśramából) áll. Yudhiṣṭhira Mahārāja az emberi társadalom érdekében a sanātana-dharma elveiről tudakozódott Nārada Munitól.