HU/SB 7.12.9
9. VERS
- nanv agniḥ pramadā nāma
- ghṛta-kumbha-samaḥ pumān
- sutām api raho jahyād
- anyadā yāvad-artha-kṛt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nanu—bizonyára; agniḥ—a tűz; pramadā—a nő (aki megzavarja a férfi elméjét); nāma—maga a név; ghṛta-kumbha—egy vajjal teli edény; samaḥ—mint; pumān—egy férfi; sutām api—még a saját lánya is; rahaḥ—egy magányos helyen; jahyāt—nem szabad társulnia vele; anyadā—más nőkkel sem; yāvat—amennyire; artha-kṛt—szükséges.
FORDÍTÁS
A nőt a tűzhöz, a férfit pedig egy vajjal teli edényhez hasonlítják. A férfiaknak kerülniük kell még azt is, hogy saját lányukkal kettesben maradjanak, és nem szabad más nőkkel sem érintkezniük. Csak fontos ügyben szabad társulniuk a nőkkel, másként nem.
MAGYARÁZAT
Ha a vajas edény és a tűz egymás mellé kerülnek, a vaj az edényben minden bizonnyal meg fog olvadni. A nő olyan, mint a tűz, a férfi pedig olyan, mint a vajas edény. Álljon egy férfi bármilyen fejlett szinten az érzékek szabályozásában, szinte lehetetlen, hogy uralkodni tud magán egy nő jelenlétében, még akkor is, ha az a saját leánya, anyja vagy nővére. Elméje még akkor is megzavarodik, ha az élet lemondott rendjében él. A védikus civilizáció ezért nagyon körültekintően megtiltja a férfiak és nők érintkezését. Ha valaki nem érti meg ezt az alapelvet, a férfiak és nők társulásának korlátozását, állatnak számít. Ez ennek a versnek a mondanivalója.