HU/SB 7.15.29

Revision as of 08:21, 28 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

yathā vārtādayo hy arthā
yogasyārthaṁ na bibhrati
anarthāya bhaveyuḥ sma
pūrtam iṣṭaṁ tathāsataḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yathā—ahogy; vārtā-ādayaḥ—az olyan tevékenységek, mint a kötelesség vagy a hivatás; hi—bizonyára; arthāḥ—bevétel (az ilyen foglalkozásbeli kötelességből); yogasya—az önmegvalósítás misztikus képességének; artham—haszon; na—nem; bibhrati—segít; anarthāya—érték nélküli (az ismétlődő születéshez és halálhoz kötözi az embert); bhaveyuḥ—vannak; sma—mindig; pūrtam iṣṭam—rituális védikus szertartások; tathā—hasonlóan; asataḥ—egy materialista abhaktának.


FORDÍTÁS

Ahogyan hivatásának végzése vagy az üzletéből származó haszon nem segít az embernek a lelki fejlődésben, csupán anyagi lekötöttséget okoz, úgy a védikus rituális szertartások sem tudnak segíteni azon, aki nem az Istenség Legfelsőbb Személyisége bhaktája.


MAGYARÁZAT

Ha valaki a foglalkozását űzve    —    kereskedéssel vagy gazdálkodással    —    nagy vagyonra tesz szert, az nem jelenti azt, hogy a lelki életben is fejlődött. A lelki fejlettség egészen más, mint az anyagi gazdagság. Noha az élet célja az, hogy lelkileg váljunk gazdaggá, a szerencsétlen, félrevezetett emberek örökké azon igyekeznek, hogy anyagi kincsekre tegyenek szert. Az ilyen agyagi tevékenységek azonban nem segítenek az embernek abban, hogy valóban teljesítse az emberi élet küldetését. Ellenkezőleg: oda vezetnek, hogy megannyi fölösleges szükséglethez fog vonzódni, ami azzal a veszéllyel jár, hogy alantasabb körülmények között születik majd meg újra. A Bhagavad-gītā (BG 14.18) megerősíti:

ūrdhvaṁ gacchanti sattva-sthā
madhye tiṣṭhanti rājasāḥ
jaghanya-guṇa-vṛtti-sthā
adho gacchanti tāmasāḥ

„A jóság minőségében élők fokozatosan felfelé, a felső bolygók irányába haladnak. Akiket a szenvedély kötőereje jellemez, azok a földi bolygókon élnek, a szörnyű tudatlanság rabjai pedig a pokoli világba zuhannak.” Különösen erre a Kali-yugára igaz, hogy az anyagi fejlődés degradálódást és számtalan nemkívánatos szükséglethez való vonzódást jelent, amelynek az eredménye egy alacsonyabb rendű mentalitás. Jaghanya-guṇa-vṛtti-sthā: mivel az embereket az alantasabb kötőerők szennyezik be, következő életükben vagy állatok lesznek, vagy más alacsony rendű létformában jelennek meg. Ha valaki Kṛṣṇa-tudat nélkül vallásosnak tetteti magát, népszerűvé válhat az ostobák körében, valójában azonban semmit sem segít, ha materialista, ám azt a látszatot akarja kelteni, hogy fejlett lelki szinten áll. Ez nem fogja segíteni az élet céljának elérésében.