HU/SB 8.2.2-3
2-3. VERSEK
- tāvatā vistṛtaḥ paryak
- tribhiḥ śṛṅgaiḥ payo-nidhim
- diśaḥ khaṁ rocayann āste
- raupyāyasa-hiraṇmayaiḥ
- anyaiś ca kakubhaḥ sarvā
- ratna-dhātu-vicitritaiḥ
- nānā-druma-latā-gulmair
- nirghoṣair nirjharāmbhasām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tāvatā—ily módon; vistṛtaḥ—hossza és szélessége (nyolcvanezer mérföld); paryak—körös-körül; tribhiḥ—három; śṛṅgaiḥ—csúccsal; payaḥ-nidhim—egy szigeten a tejóceánban; diśaḥ—minden égtáj; kham—az ég; rocayan—kellemes; āste—áll; raupya—ezüstből; ayasa—vasból; hiraṇmayaiḥ—és aranyból; anyaiḥ—más csúcsokkal; ca—szintén; kakubhaḥ—égtájak; sarvāḥ—mind; ratna—drágakövekkel; dhātu—és ásványokkal; vicitritaiḥ—nagyon szépen feldíszített; nānā—különféle; druma-latā—fákkal és más növényekkel; gulmaiḥ—és bokrokkal; nirghoṣaiḥ—hangjaival; nirjhara—a vízeséseknek; ambhasām—a víznek.
FORDÍTÁS
A hegy éppolyan széles, mint amilyen hosszú [nyolcvanezer mérföld]. Három fő csúcsa, melyek közül az egyik vasból, a másik ezüstből, a harmadik aranyból van, megszépíti az égtájakat, az éggel együtt. Többi csúcsa drágakövekkel és ásványokkal van teli, s gyönyörű fák, virágok, bokrok díszítik. Az atmoszférát a vízesések hangja teszi kellemessé. Így emelkedik a magasba ez a hegy, valamennyi égtáj ékességére válva.