HU/SB 8.2.14-19
14-19. VERSEK
- bilvaiḥ kapitthair jambīrair
- vṛto bhallātakādibhiḥ
- tasmin saraḥ suvipulaṁ
- lasat-kāñcana-paṅkajam
- kumudotpala-kahlāra-
- śatapatra-śriyorjitam
- matta-ṣaṭ-pada-nirghuṣṭaṁ
- śakuntaiś ca kala-svanaiḥ
- haṁsa-kāraṇḍavākīrṇaṁ
- cakrāhvaiḥ sārasair api
- jalakukkuṭa-koyaṣṭi-
- dātyūha-kula-kūjitam
- matsya-kacchapa-sañcāra-
- calat-padma-rajaḥ-payaḥ
- kadamba-vetasa-nala-
- nīpa-vañjulakair vṛtam
- kundaiḥ kurubakāśokaiḥ
- śirīṣaiḥ kūṭajeṅgudaiḥ
- kubjakaiḥ svarṇa-yūthībhir
- nāga-punnāga-jātibhiḥ
- mallikā-śatapatraiś ca
- mādhavī-jālakādibhiḥ
- śobhitaṁ tīra-jaiś cānyair
- nityartubhir alaṁ drumaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bilvaiḥ—bilva-fák; kapitthaiḥ—kapittha-fák; jambīraiḥ—jambīra-fák; vṛtaḥ—körülvéve; bhallātaka-ādibhiḥ—bhallātaka és más fák; tasmin—abban a kertben; saraḥ—egy tó; su-vipulam—amely nagyon nagy volt; lasat—csillogó; kāñcana—arany; paṅka-jam—lótuszvirágokkal teli; kumuda—kumuda virágoknak; utpala—utpala virágok; kahlāra—kahlāra virágok; śatapatra—és śatapatra virágok; śriyā—a szépséggel; ūrjitam—kiváló; matta—mámoros; ṣaṭ-pada—méhek; nirghuṣṭam—zümmögtek; śakuntaiḥ—a madarak csiripelésével; ca—és; kala-svanaiḥ—akik rendkívül dallamosan énekeltek; haṁsa—hattyúk; kāraṇḍava—kāraṇḍavák; ākīrṇam—teli; cakrāhvaiḥ—cakrāvakák; sārasaiḥ—darvak; api—valamint; jalakukkuṭa—vízicsirkék; koyaṣṭi—koyaṣṭik; dātyūha—dātyūhák; kula—csapatai; kūjitam—zsongtak; matsya—a halaknak; kacchapa—és teknősöknek; sañcāra—a mozgása miatt; calat—felkavarva; padma—a lótuszoknak; rajaḥ—a virágpor által; payaḥ—a vizet (ékesítették); kadamba—kadambák; vetasa—vetasák; nala—nalák; nīpa—nīpák; vañjulakaiḥ—vañjulakák; vṛtam—körülvéve velük; kundaiḥ—kundák; kurubaka—kurubakák; aśokaiḥ—aśokák; śirīṣaiḥ—śirīṣák; kūṭaja—kūṭaják; iṅgudaiḥ—iṅgudák; kubjakaiḥ—kubjakák; svarṇa-yūthībhiḥ—svarṇa-yūthīk; nāga—nāgák; punnāga—punnāgák; jātibhiḥ—jātīk; mallikā—mallikāk; śatapatraiḥ—śatapatrák; ca—szintén; mādhavī—mādhavīk; jālakādibhiḥ—jālakāk; śobhitam—díszítve; tīrajaiḥ—a partokon nőve; ca—és; anyaiḥ—mások; nitya-ṛtubhiḥ—minden évszakban; alam—dúsan; drumaiḥ—fákkal (melyek virágokat hoztak és gyümölcsöket teremtek).
FORDÍTÁS
Ebben a kertben volt egy csillogó, arany lótuszvirágokkal, valamint kumuda, kahlāra, utpala és śatapatra virágokkal teli tó. Ezek a virágok csodálatos szépséggel áldották meg a hegyet. Nőttek itt bilva-, kapittha-, jambīra- és bhallātaka-fák is. Mámoros méhek itták a mézet, s együtt zümmögtek a dallamosan éneklő madarakkal. A tavat hattyúk, kāraṇḍavák, cakrāvakák, darvak és vízicsirkék seregei, dātyūhák, koyaṣṭik és más zsongó madarak töltötték meg. A halak és a teknősök mozgása felkavarta a vizet, s felszínét így virágpor díszítette, amely a lótuszvirágokról hullott alá. A tó körül kadamba és vetasa virágok, nalák, nīpák, vañjulakák, kundák, kurubakák, aśokák, śirīṣák, kūṭaják, iṅgudák, kubjakák, svarṇa-yūthīk, nāgák, punnāgák, jātīk, mallikāk, śatapatrák, jālakāk és mādhavī-latāk nőttek. Partjait sok-sok fa ékesítette, melyek minden évszakban virágot hoztak és gyümölcsöt teremtek. Így állt ott a hegy dicsőségesen, teljes pompában.
MAGYARÁZAT
A Trikūṭa-hegy tavairól és folyóiról szóló alapos leírásból ítélve elmondhatjuk, hogy a Földön nem találunk ehhez hasonló szépséget. Más bolygókon azonban számtalan ilyen csodát láthatunk. Tudjuk például, hogy kétmillióféle fa van, amelyek nem mind nyilvánulnak meg a Földön. A Śrīmad-Bhāgavatam teljes tudást nyújt mindenről, ami az univerzumban történik, és nemcsak ezt az univerzumot írja le, hanem beszél az univerzumon túl létező lelki világról is. Senki sem szállhat szembe azzal, amit a Śrīmad-Bhāgavatam az anyagi és a lelki világról elmond. Az a kísérlet, hogy az ember eljusson a Földről a Holdra, kudarccal végződött, a Föld lakói azonban megtudhatják, mi van más bolygókon. Nincs szükség képzelődésre: a Śrīmad-Bhāgavatamból valódi tudásra tehetünk szert, s elégedetté válhatunk.