HU/SB 8.17.12
12. VERS
- śrī-bhagavān uvāca
- deva-mātar bhavatyā me
- vijñātaṁ cira-kāṅkṣitam
- yat sapatnair hṛta-śrīṇāṁ
- cyāvitānāṁ sva-dhāmataḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-bhagavān uvāca—az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; deva-mātaḥ—ó, félistenek anyja; bhavatyāḥ—tiéd; me—Általam; vijñātam—megértett; cira-kāṅkṣitam—amire hosszú ideje vágyakozol; yat—mert; sapatnaiḥ—a vetélytársai által; hṛta-śrīṇām—fiaidnak, akik elvesztették minden anyagi gazdagságukat; cyāvitānām—megsemmisítették; sva-dhāmataḥ—saját otthonaikból.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, félistenek anyja! Tudom, mi az a vágy, amit oly régóta dédelgetsz a szívedben fiaid javát kívánva, akiket ellenségeik megfosztottak minden gazdagságuktól és elűztek otthonaikból.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindenki szívében jelen van, különösen a bhaktákéban, így aztán mindig kész segíteni hívein, ha szerencsétlenség éri őket. Mindent tud, ezért azt is tudja, hogyan kell mindent helyrehozni, s megtesz mindent, amire csak szükség van, hogy enyhítsen bhaktája szenvedésén.