HU/SB 8.17.27
27. VERS
- tvam ādir anto bhuvanasya madhyam
- ananta-śaktiṁ puruṣaṁ yam āhuḥ
- kālo bhavān ākṣipatīśa viśvaṁ
- sroto yathāntaḥ patitaṁ gabhīram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tvam—Te, Uram; ādiḥ—az eredeti ok; antaḥ—a megsemmisülés oka; bhuvanasya—az univerzumé; madhyam—a jelenlegi megnyilvánulás fenntartása; ananta-śaktim—határtalan energiák tárháza; puruṣam—a Legfelsőbb Személy; yam—akit; āhuḥ—mondják; kālaḥ—az örök idő elve; bhavān—Te, Uram; ākṣipati—vonzva; īśa—a Legfelsőbb Úr; viśvam—az egész univerzumot; srotaḥ—hullámok; yathā—mint; antaḥ patitam—a vízbe esve; gabhīram—nagyon mély.
FORDÍTÁS
Ó, Uram! Te vagy a három világ kezdete, megnyilvánulása és végső megsemmisülése, és a Védákban a határtalan energiák tárházaként, a Legfelsőbb Személyként vagy híres. Ó, Uram! Ahogy a hullámok vonzzák magukhoz az ágakat és a leveleket, melyek a mély vízbe estek, úgy vonzol Magadhoz mindent az univerzumban Te, a legfelsőbb, örök időtényező is.
MAGYARÁZAT
Az időtényezőt néha kāla-strotának, az idő hullámainak nevezik. Ebben az anyagi világban minden az időtényezőtől függ, s mindent elsodornak a vonzódás hullámai, melyek az Istenség Legfelsőbb Személyiségét képviselik.