HU/SB 9.6.2
2. VERS
- rathītarasyāprajasya
- bhāryāyāṁ tantave ’rthitaḥ
- aṅgirā janayām āsa
- brahma-varcasvinaḥ sutān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rathītarasya—Rathītarának; aprajasya—akinek nem voltak fiai; bhāryāyām—feleségének; tantave—az utódok számának gyarapításáért; arthitaḥ—megkérve; aṅgirāḥ—a nagy bölcs, Aṅgirā; janayām āsa—a születését okozta; brahma-varcasvinaḥ—aki brahminikus tulajdonságokkal rendelkezett; sutān—fiúgyermekek.
FORDÍTÁS
Rathītarának nem voltak fiai, és ezért megkérte Aṅgirāt, a nagy bölcset, hogy nemzzen helyette fiúgyermekeket. Kérésére Aṅgirā fiakat nemzett Rathītara feleségének méhébe. Minden fiú brahminikus erővel megáldva jött a világra.
MAGYARÁZAT
A védikus korban előfordult, hogy hívtak egy férfit, hogy nemzzen gyermekeket egy alacsonyabb rendű férfi feleségének méhébe, hogy jobb utódok szülessenek. Ilyen esetben a nőt a szántóföldhöz hasonlítják. Az, akinek földje van, felfogadhat valakit, hogy gabonát termesszen rajta, mivel azonban a gabona a földből terem, a földbirtokos tulajdonát képezi. Hasonló módon hajdanán lehetőség volt arra, hogy néha nem a férj termékenyítette meg a feleségét, ám a fiúgyermekek, akiket a feleség világra hozott, mégis a férj fiai lettek. Az ilyen fiúkat kṣetra-jātának nevezték. Mivel Rathītarának nem voltak fiai, ehhez a módszerhez folyamodott.