HU/SB 9.8.13
13. VERS
- yasyeritā sāṅkhyamayī dṛḍheha naur
- yayā mumukṣus tarate duratyayam
- bhavārṇavaṁ mṛtyu-pathaṁ vipaścitaḥ
- parātma-bhūtasya kathaṁ pṛthaṅ-matiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasya—aki; īritā—elmagyarázta; sāṅkhya-mayī—az anyagi világot elemző filozófia (a sāṅkhya filozófia) formájában; dṛḍhā—nagyon erős (kiszabadítani az embereket ebből az anyagi világból); iha—ebben az anyagi világban; nauḥ—egy hajó; yayā—amely által; mumukṣuḥ—aki felszabadulásra vágyik; tarate—átszelheti; duratyayam—nagyon nehéz átszelni; bhava-arṇavam—a tudatlanság óceánját; mṛtyu-patham—az ismétlődő születés és halál jellemezte anyagi életet; vipaścitaḥ—egy művelt embernek; parātma-bhūtasya—aki transzcendentális síkra emelkedett; katham—hogyan; pṛthak-matiḥ—a megkülönböztetés képessége (ellenség és barát között).
FORDÍTÁS
Ebben az anyagi világban Kapila Muni a sāṅkhya filozófiát hirdette, amely egy erős hajó, mellyel át lehet szelni a tudatlanság óceánját. Aki át akar kelni az anyagi világ óceánján, valóban menedéket kereshet ennél a filozófiánál. Egy ilyen nagyszerű, művelt személyiség, aki a transzcendencia emelkedett szintjén áll, hogyan tehetne megkülönböztetést ellenség és barát között?
MAGYARÁZAT
Aki transzcendentális helyzetbe emelkedik (a brahma-bhūta szintjére (SB 4.30.20)), az mindig boldog (prasannātmā). Nincsenek rá hatással a jó és rossz közötti hamis megkülönböztetések az anyagi világban. Egy ilyen kimagasló személyiség tehát samaḥ sarveṣu bhūteṣu, azaz egyenlően bánik mindenkivel, és nem tesz különbséget barát és ellenség között. Az abszolút síkon áll, és mentes az anyagi szennyeződéstől, ezért parātma-bhūtának vagy brahma-bhūtának hívják. Kapila Muni tehát egyáltalán nem haragudott Sagara Mahārāja fiaira. Saját testük heve égette porrá őket.