HU/SB 9.19.26
26. VERS
- śrutvā gāthāṁ devayānī
- mene prastobham ātmanaḥ
- strī-puṁsoḥ sneha-vaiklavyāt
- parihāsam iveritam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrutvā—hallva; gāthām—az elbeszélést; devayānī—Devayānī királynő, Yayāti Mahārāja felesége; mene—megértette; prastobham ātmanaḥ—amikor az önmegvalósítás érdekében oktatták; strī-puṁsoḥ—a férj és a feleség között; sneha-vaiklavyāt—a szeretet és ragaszkodás kapcsolatából; parihāsam—egy humoros tréfa vagy történet; iva—mint; īritam—(Yayāti Mahārāja) elmondta.
FORDÍTÁS
Devayānī meghallgatta Yayāti Mahārāja történetét a kecskebakról és a nőstény kecskéről, s rájött, hogy a mesének, amelyet Yayāti Mahārāja úgy adott elő, mintha tréfa lenne, hogy férj és feleség jól mulasson, az volt a célja, hogy ráébressze őt örök helyzetére.
MAGYARÁZAT
Amikor valaki valóban felébred az anyagi életből, megérti, hogy valódi helyzete nem más, mint hogy ő Kṛṣṇa örök szolgája. Ezt hívják felszabadulásnak. Muktir hitvānyathā rūpaṁ svarūpeṇa vyavasthitiḥ (SB 2.10.6). Māyā hatása alatt mindenki, aki az anyagi világban él, azt hiszi, hogy ő az ura mindennek (ahaṅkāra-vimūḍhātmā kartāham iti manyate). Mindenki azt gondolja, hogy nincs Isten vagy irányító, hogy az ember független, s megtehet bármit. Ez tehát az anyagi állapot, s amikor valaki felébred ebből a tudatlanságból, felszabadultnak nevezik. Yayāti Mahārāja kimentette Devayānīt a kútból, és végül kötelességtudó férjként a kecskebakról és a nőstény kecskéről szóló történettel tanítva őt megmentette az anyagi boldogság téveszméjétől is. Devayānī képes volt megérteni felszabadult férjét, ezért úgy határozott, hogy hűséges feleségként követi őt.