HU/SB 10.1.14
14. VERS
- sūta uvāca
- evaṁ niśamya bhṛgu-nandana sādhu-vādaṁ
- vaiyāsakiḥ sa bhagavān atha viṣṇu-rātam
- pratyarcya kṛṣṇa-caritaṁ kali-kalmaṣa-ghnaṁ
- vyāhartum ārabhata bhāgavata-pradhānaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sūtaḥ uvāca—Sūta Gosvāmī mondta; evam—így; niśamya—meghallgatva; bhṛgu-nandana—ó, Bhṛgu-dinasztia fia, Śaunaka; sādhu-vādam—jámbor kérdések; vaiyāsakiḥ—Śukadeva Gosvāmī, Vyāsadeva fia; saḥ—ő; bhagavān—a leghatalmasabb; atha—így; viṣṇu-rātam—Parīkṣit Mahārājának, akit mindig Viṣṇu védelmezett; pratyarcya—tiszteletteljes hódolatát ajánlva neki; kṛṣṇa-caritam—az Úr Kṛṣṇáról szóló témák; kali-kalmaṣa-ghnam—amely megsemmisíti a Kali-kor gyötrelmeit; vyāhartum—elbeszélni; ārabhata—kezdte; bhāgavata-pradhānaḥ—Śukadeva Gosvāmī, a legfőbb a tiszta bhakták között.
FORDÍTÁS
Sūta Gosvāmī így szólt: Ó, Bhṛgu fia [Śaunaka Ṛṣi]! Miután Śukadeva Gosvāmī, a legnagyobb tiszteletet érdemlő bhakta, Vyāsadeva fia meghallgatta Parīkṣit Mahārāja jámbor kérdéseit, nagy tisztelettel megköszönte a királynak, majd a Kṛṣṇáról szóló témák elbeszélésébe kezdett, melyek minden szenvedésre gyógyírt jelentenek ebben a Kali-korban.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a kṛṣṇa-caritaṁ kali-kalmaṣa-ghnam szavak arra utalnak, hogy az Úr Kṛṣṇa tettei kétségtelenül a leghatékonyabb gyógyszert jelentik minden nyomorúságra, különösen ebben a Kali-yugában. A śāstra elmondja, hogy a Kali-yugában az emberek rövid életűek, és nem rendelkeznek lelki tudatú kultúrával, s ha valakit mégis érdekel a lelki kultúra, azt számtalan csaló svāmī és yogī vezeti félre, akik nem a kṛṣṇa-kathāról beszélnek. Éppen ezért a legtöbb ember szerencsétlen, és megannyi megpróbáltatástól szenved. Śrīla Vyāsadeva Nārada Muni kérésére megalkotta a Śrīmad-Bhāgavatamot, hogy enyhülést nyújtson e kor szenvedő embereinek (kali-kalmaṣa-ghnam). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom komoly erőfeszítést tesz, hogy a Śrīmad-Bhāgavatam kellemes témáin keresztül felvilágosítsa az embereket. A Śrīmad-Bhāgavatam üzenetét szerte a világon, az élet minden szférájában elfogadják, különösen a fejlett, művelt körökben.
Śrīla Śukadeva Gosvāmīt ez a vers bhāgavata-pradhānaḥ-nak, Parīkṣit Mahārāját pedig viṣṇu-rātamnak nevezi. Mindkettő ugyanazt a jelentést hordozza: Parīkṣit Mahārāja Kṛṣṇa nagyszerű bhaktája volt, ahogy Śukadeva Gosvāmī is egy nagy szent volt, Kṛṣṇa kiváló bhaktája. Összefogva, hogy kṛṣṇa-kathāt mutassanak be, nagy segítséget nyújtottak a szenvedő emberiségnek.
- anarthopaśamaṁ sākṣād
- bhakti-yogam adhokṣaje
- lokasyājānato vidvāṁś
- cakre sātvata-saṁhitām
„Az élőlény anyagi szenvedéseit, amelyek nemkívánatosak számára, közvetlenül enyhíteni lehet az odaadó szolgálat összekapcsoló folyamatával. Az emberek nagy része azonban nem tudja ezt, ezért a bölcs Vyāsadeva összeállította ezt a védikus írást, amely a Legfelsőbb Igazsággal áll kapcsolatban.” (SB 1.7.6) Az emberek általában nincsenek tisztában azzal, hogy a Śrīmad-Bhāgavatam üzenete az emberi társadalom egészét megmentheti a Kali-yuga szenvedéseitől (kali-kalmaṣa-ghnam).