HU/SB 9.21.11
11. VERS
- tasya tāṁ karuṇāṁ vācaṁ
- niśamya vipula-śramām
- kṛpayā bhṛśa-santapta
- idam āhāmṛtaṁ vacaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya—az övé (a caṇḍāláé ); tām—azokat; karuṇām—szánalomra méltó; vācam—szavakat; niśamya—hallva; vipula—nagyon; śramām—kimerült; kṛpayā—könyörületességből; bhṛśa-santaptaḥ—nagyon szenvedve; idam—ezeket; āha—mondta; amṛtam—nagyon nyájas; vacaḥ—szavak.
FORDÍTÁS
Szánalmas szavai hallatán Rantideva Mahārājának megesett a szíve a szegény, fáradt caṇḍālán, s a következő nektári szavakkal szólt hozzá:
MAGYARÁZAT
Rantideva Mahārāja szavai olyanok voltak, akár az amṛta, a nektár, és ezért azon kívül, hogy a testüket szolgálta a szenvedő embereknek, puszta szavaival bárkinek az életét is megmenthette, aki hallotta őt.