HU/SB 10.11.52
52. VERS
- tadā bakāriṁ sura-loka-vāsinaḥ
- samākiran nandana-mallikādibhiḥ
- samīḍire cānaka-śaṅkha-saṁstavais
- tad vīkṣya gopāla-sutā visismire
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tadā—akkor; baka-arim—Bakāsura ellenségének; sura-loka-vāsinaḥ—a felsőbb bolygók mennyei lakói; samākiran—virágesőt szórtak; nandana-mallikā-ādibhiḥ—olyan virágokkal, mint a mallikā, amely a Nandana-kānanában nő; samīḍire—szintén köszöntötték Őt; ca—és; ānaka-śaṅkha-saṁstavaiḥ—mennyei üstdobokkal és kagylókürtökkel, imák kíséretében; tat vīkṣya—ezt látva; gopāla-sutāḥ—a tehénpásztorfiúk; visismire—elcsodálkoztak.
FORDÍTÁS
Ekkor a felsőbb bolygórendszer égi lakói mallikā-puṣpát szórtak Kṛṣṇára, Bakāsura ellenségére, olyan virágokat, melyek Nandana-kānanában nőnek. Mennyei üstdobjaikat és kagylókürtjeiket is megszólaltatták, hogy köszöntsék Őt, s imádkozni kezdtek Hozzá. Amikor a tehénpásztorfiúk ezt meglátták, nagyon elcsodálkoztak.