HU/SB 1.15.22-23
22-23. VERSEK
- rājaṁs tvayānupṛṣṭānāṁ
- suhṛdāṁ naḥ suhṛt-pure
- vipra-śāpa-vimūḍhānāṁ
- nighnatāṁ muṣṭibhir mithaḥ
- vāruṇīṁ madirāṁ pītvā
- madonmathita-cetasām
- ajānatām ivānyonyaṁ
- catuḥ-pañcāvaśeṣitāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājan—ó, király; tvayā—általad; anupṛṣṭānām—ahogy kérdezel; suhṛdām—a barátoknak és rokonoknak; naḥ—miénk; suhṛt-pure—Dvārakā városában; vipra—a brāhmaṇák; śāpa—átkából; vimūḍhānām—a bolonddá tettnek; nighnatām—az elpusztítottnak; muṣṭibhiḥ—vesszőkötegekkel; mithaḥ—maguk között; vāruṇīm—erjesztett rizs; madirām—bor; pītvā—megitták; mada-unmathita—részegen; cetasām—annak az elmeállapotnak; ajānatām—a fel nem ismerté; iva—mint; anyonyam—egymást; catuḥ—négy; pañca—öt; avaśeṣitāḥ—maradt mostanra.
FORDÍTÁS
Ó, király, Dvārakā városában élő barátainkról és rokonainkról kérdeztél. Elmondom hát neked, hogy mindannyiukra lesújtott a brāhmaṇák átka. Mindannyian megrészegedtek az erjesztett rizsből készült bortól, s botokkal támadtak egymásra, még csak fel sem ismerve a másikat. Most négy vagy öt kivételével mind meghaltak és eltávoztak.