HU/SB 2.10.24
24. VERS
- hastau ruruhatus tasya
- nānā-karma-cikīrṣayā
- tayos tu balavān indra
- ādānam ubhayāśrayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
hastau—a kezek; ruruhatuḥ—megnyilvánult; tasya—Övé; nānā—különféle; karma—tett; cikīrṣayā—így vágyakozva; tayoḥ—nekik; tu—azonban; balavān—erőt adni; indraḥ—a félisten a mennyekben; ādānam—a kéz tevékenysége; ubhaya-āśrayam—a félistentől és a kéztől függ.
FORDÍTÁS
Aztán amikor a Legfelsőbb Személy arra vágyott, hogy különféle tetteket hajtson végre, megnyilvánult a két kéz, azok irányító ereje, Indra, a mennyek félistene, valamint a kezektől és ettől a félistentől függő cselekedetek.
MAGYARÁZAT
Az élőlény érzékszerveit illetően jó, ha megjegyezzük, hogy semmilyen körülmények között nem függetlenek. Az Urat az érzékek Urának (Hṛṣīkeśának) nevezik, s az élőlények érzékszervei az Ő akaratából nyilvánulnak meg. Minden szervet egy bizonyos félisten irányít, ezért senki sem gondolhatja magát az érzékek tulajdonosának. Az élőlényt az érzékek irányítják, az érzékeket a félistenek, a félistenek pedig a Legfelsőbb Úr szolgái. Ez a teremtés rendje. Végső soron mindent a Legfelsőbb Úr irányít, és sem az anyagi természet, sem az élőlény nem független. Az illúzió hatása alatt álló élőlényt, aki magát az érzékei urának tartja, az Úr külső energiájának karmai ragadták el. Amíg jelentéktelen létére büszke, tudhatjuk róla, hogy az Úr külső energiájának szigorú irányítása alatt áll, s bármennyire hangoztatja, hogy felszabadult lélek, még mindig az illúzió (māyā) fogságában van.