HU/SB 9.15.35-36
35-36. VERSEK
- kṛtta-bāhoḥ śiras tasya
- gireḥ śṛṅgam ivāharat
- hate pitari tat-putrā
- ayutaṁ dudruvur bhayāt
- agnihotrīm upāvartya
- savatsāṁ para-vīra-hā
- samupetyāśramaṁ pitre
- parikliṣṭāṁ samarpayat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṛtta-bāhoḥ—Kārtavīryārjunának, akinek karjait levágták; śiraḥ—a feje; tasya—az övé (Kārtavīryārjunáé); gireḥ—egy hegynek; śṛṅgam—a csúcsa; iva—mint; āharat—(Paraśurāma) levágta a testéről; hate pitari—amikor apjukat megölték; tat-putrāḥ—fiai; ayutam—tízezer; dudruvuḥ—elmenekültek; bhayāt—félve; agnihotrīm—a kāmadhenu; upāvartya—közel hozva; sa-vatsām—borjával; para-vīra-hā—Paraśurāma, aki meg tudta ölni az ellenség hőseit; samupetya—miután visszatért; āśramam—apja hajlékába; pitre—apjának; parikliṣṭām—amely rendkívül szenvedett; samarpayat—átadta.
FORDÍTÁS
Paraśurāma ezután úgy vette fejét Kārtavīryārjunának, aki már a karjait is elvesztette, mintha egy hegycsúcsot vágna le. Amikor Kārtavīryārjuna tízezer fia látta, hogy apjuk elesett, félelmükben mind elmenekültek. Miután Paraśurāma végzett az ellenséggel, kiszabadította a kāmadhenut, amely oly sok megpróbáltatáson ment keresztül, aztán borjával együtt hazavitte otthonába, s átadta apjának, Jamadagninak.