HU/SB 4.29.22
22. VERS
- kāla-kanyā jarā sākṣāl
- lokas tāṁ nābhinandati
- svasāraṁ jagṛhe mṛtyuḥ
- kṣayāya yavaneśvaraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kāla-kanyā—az Idő lánya; jarā—öregkor; sākṣāt—közvetlenül; lokaḥ—minden élőlény; tām—övé; na—soha; abhinandati—szívesen látott; svasāram—mint a húga; jagṛhe—elfogadta; mṛtyuḥ—halál; kṣayāya—a pusztításért; yavana-īśvaraḥ—a yavanák királya.
FORDÍTÁS
Tudd meg, hogy akit Kālakanyānak neveztem, nem más, mint az öregkor. Senki sem hajlandó feleségül venni, ám Yavaneśvara [Yavana-rāja] — a halál — a húgának fogadja őt, Jarāt [az öregkort].
MAGYARÁZAT
A testbe zárt élőlény közvetlenül halála előtt elfogadja Kālakanyāt, az öregkort. Yavaneśvara a halál szimbóluma, Yamarāja. Mielőtt az élőlény Yamarājához menne, elfogadja Jarāt, az öregkort, Yamarāja húgát. Az élőlény bűnös cselekedetei miatt arra kényszerül, hogy Yavana-rāja és húga hatása alá kerüljön. Akik Kṛṣṇa-tudatúak és Nārada Muni utasításait követve odaadó szolgálatot végeznek, azokra Yamarāja és húga, Jarā nem terjesztheti ki befolyását. A Kṛṣṇa-tudatú ember legyőzi a halált. Anyagi teste elhagyása után nem kell újabb anyagi testbe költöznie, hanem hazatérhet Istenhez. A Bhagavad-gītā (BG 4.9) megerősíti ezt.