HU/SB 10.6.42
42. VERS
- te tatra varṇitaṁ gopaiḥ
- pūtanāgamanādikam
- śrutvā tan-nidhanaṁ svasti
- śiśoś cāsan suvismitāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
te—mindazok, akik odaérkeztek; tatra—ott (Nanda Mahārāja birtokának közelében); varṇitam—elmeséltek; gopaiḥ—a tehénpásztorok; pūtanā-āgamana-ādikam—mindent arról, hogyan jött oda Pūtanā boszorkány, és hogyan okozott felfordulást; śrutvā—miután hallották; tat-nidhanam—és arról, hogyan halt meg Pūtanā; svasti—minden szerencse; śiśoḥ—a csecsemőnek; ca—és; āsan—felajánlottak; su-vismitāḥ—mivel nagyon elcsodálkoztak azon, ami történt.
FORDÍTÁS
Amikor Vraja lakói, akik a távolból siettek oda, meghallották az egész történetet, hogyan jött el Pūtanā, s hogyan ölte meg őt Kṛṣṇa, megdöbbentek, s megáldották a gyermeket csodálatos tette miatt, hogy megölte Pūtanāt. Nanda Mahārāja éppen ezért végtelenül hálás volt Vasudevának, aki előre látta az eseményeket, s egyszerűen csak köszönetet mondott neki, arra gondolva, milyen csodálatos ember.