HU/SB 7.9.13

Revision as of 22:46, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

sarve hy amī vidhi-karās tava sattva-dhāmno
brahmādayo vayam iveśa na codvijantaḥ
kṣemāya bhūtaya utātma-sukhāya cāsya
vikrīḍitaṁ bhagavato rucirāvatāraiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sarve—mind; hi—bizonyára; amī—ezek; vidhi-karāḥ—a parancsok végrehajtói; tava—Tiéd; sattva-dhāmnaḥ—mindig a transzcendentális világban van; brahma-ādayaḥ—a félistenek, az Úr Brahmāval az élen; vayam—mi; iva—mint; īśa—ó, Uram; na—nem; ca—és; udvijantaḥ—akik rettegünk (félelmetes megjelenésedtől); kṣemāya—a védelemért; bhūtaye—a növelésért; uta—azt mondják; ātma-sukhāya—hogy ezek a kedvtelések személyesen elégedetté tegyenek; ca—szintén; asya—ennek (az anyagi világnak); vikrīḍitam—megnyilvánult; bhagavataḥ—Tiéd, Uram; rucira—nagyon kielégítő; avatāraiḥ—inkarnációid által.


FORDÍTÁS

Ó, Uram! A félistenek az Úr Brahmāval az élen valamennyien a Te őszinte szolgáid, aki transzcendentális vagy. Ők nem olyanok, mint mi [Prahlāda és apja, a démon Hiraṇyakaśipu]. Megjelenésed ebben a félelmetes formában nem más, mint saját örömödre végzett kedvtelésed. Egy ilyen inkarnáció eljövetelének az a célja, hogy megvédelmezze az univerzumot és segítse fejlődését.


MAGYARÁZAT

Prahlāda Mahārāja le akarta szögezni, hogy apja és családjának többi tagja mind szerencsétlenek, mert démonikusak, míg az Úr bhaktái mindig szerencsések, mert mindig készen állnak az Úr parancsainak teljesítésére. Amikor a Legfelsőbb Úr megjelenik az anyagi világban, különféle inkarnációiban, két feladatnak tesz eleget: megmenti a bhaktákat és elpusztítja a démonokat (paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām (BG 4.8)). Az Úr Nṛsiṁhadeva például azért jelent meg, hogy megvédelmezze bhaktáját. Ezek a kedvtelések    —    köztük Nṛsiṁhadeva kedvtelései is    —    kétségtelenül nem azért történnek, hogy a bhaktákban félelmet keltsenek, ők azonban amiatt, hogy nagyon egyszerűek és hűségesek, féltek az Úr rettenetes inkarnációjától. Prahlāda Mahārāja éppen ezért a következő imában arra kéri az Urat, hogy felejtse el dühét.