HU/SB 9.4.27
27. VERS
- gṛheṣu dāreṣu suteṣu bandhuṣu
- dvipottama-syandana-vāji-vastuṣu
- akṣayya-ratnābharaṇāmbarādiṣv
- ananta-kośeṣv akarod asan-matim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
gṛheṣu—az otthonokban; dāreṣu—feleségekben; suteṣu—gyermekekben; bandhuṣu—barátokban és rokonokban; dvipa-uttama—a hatalmas elefántok legjobbjaiban; syandana—a szép hintókban; vāji—a legkiválóbb lovakban; vastuṣu—minden ilyen dologban; akṣayya—amelynek az értéke sohasem csökken; ratna—ékszerekben; ābharaṇa—díszekben; ambara-ādiṣu—ilyen ruhákban és ékességekben; ananta-kośeṣu—egy kimeríthetetlen kincstárban; akarot—elfogadta; asat-matim—nincs ragaszkodás.
FORDÍTÁS
Ambarīṣa Mahārāja lemondott minden ragaszkodásról, ami a családi ügyekhez, a feleségekhez, a gyermekekhez, a barátokhoz és rokonokhoz, a legkiválóbb hatalmas elefántokhoz, a gyönyörű hintókhoz, a kocsikhoz, a lovakhoz, a tengernyi ékszerhez, a díszekhez, a ruhákhoz és a kimeríthetetlen kincstárhoz kötötte. Mulandónak és anyaginak tekintette valamennyit, s elvágta hozzájuk fűződő ragaszkodását.
MAGYARÁZAT
Anāsaktasya viṣayān yathārham upayuñjataḥ. Anyagi javakat csak akkor fogadhatunk el, ha használni tudjuk őket az odaadó szolgálatban. Ānukūlyena kṛṣṇānuśīlanam. Ānukūlyasya saṅkalpaḥ prātikūlyasya varjanam. A prédikáláshoz sok anyaginak számító dologra van szükség. Egy bhaktának egyáltalán nem szabad ragaszkodnia az olyan anyagi kötődést eredményező dolgokhoz, mint a ház, a feleség, a gyermekek, a barátok és az autók. Ambarīṣa Mahārāja például rendelkezett mindezzel, ám nem ragaszkodott hozzájuk. Ez a bhakti-yoga hatása. Bhaktiḥ pareśānubhavo viraktir anyatra ca (SB 11.2.42). Aki fejlett az odaadó szolgálatban, az nem ragaszkodik az anyagi dolgokhoz az érzékkielégítés érdekében, de ragaszkodás nélkül elfogadja ezeket azért, hogy prédikáljon, és az Úr dicsőségét hirdesse. Anāsaktasya viṣayān yathārham upayuñjataḥ. Bármit használhatunk, ha Kṛṣṇa szolgálatát végezzük vele.