HU/SB 10.12.3

Revision as of 00:28, 7 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

kṛṣṇa-vatsair asaṅkhyātair
yūthī-kṛtya sva-vatsakān
cārayanto ’rbha-līlābhir
vijahrus tatra tatra ha


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kṛṣṇa—Kṛṣṇának; vatsaiḥ—a borjaival együtt; asaṅkhyātaiḥ—végtelenül sok; yūthī-kṛtya—összeterelték őket; sva-vatsakān—saját borjak; cārayantaḥ—végezve; arbha-līlābhiḥ—kisfiúkori kedvtelésekkel; vijahruḥ—élvezték; tatra tatra—helyenként; ha—valójában.


FORDÍTÁS

Kṛṣṇa megszámlálhatatlanul sok borjat terelt, s így indult útnak a tehénpásztorfiúkkal és borjúcsordáikkal együtt. Az erdőbe érve aztán mindannyian nagy élvezettel merültek el a játékban.


MAGYARÁZAT

Ebben a versben fontosak a kṛṣṇa-vatsair asaṅkhyātaiḥ szavak. Az asaṅkhyāta szó jelentése „végtelen”. Kṛṣṇa borjai végtelenül sokan voltak. Beszélhetünk százakról, ezrekről, tízezrekről, milliókról, milliárdokról, billiókról, trilliókról stb., de ha tovább folytatjuk, s olyan számokról akarunk beszélni, ameddig nem tudunk elszámolni, akkor azt mondjuk, végtelen. Ezt a végtelen számot jelzi itt az asaṅkhyātaiḥ szó. Kṛṣṇa végtelen, energiája végtelen, teheneinek és borjainak száma végtelen, és tere is végtelen. A Bhagavad-gītā éppen ezért Parabrahmannak nevezi Őt. A brahman szó végtelent jelent, és Kṛṣṇa a legfelsőbb végtelen, a Parabrahman. Nem szabad tehát azt gondolnunk, hogy e vers kijelentései kitalációk. Valós állítások, de felfoghatatlanok. Kṛṣṇa végtelen számú borjúnak és végtelen kiterjedésű térnek képes helyet adni. Ez nem csupán legenda, és nem valótlanság. Ha azonban behatárolt tudásunkkal akarjuk tanulmányozni Kṛṣṇa képességeit, sohasem érthetjük meg. Ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi na bhaved grāhyam indriyaiḥ (Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.109). Érzékeink nem tudják felfogni, hogyan tud Kṛṣṇa végtelen számú borjúnak és tehénnek helyet adni, és hogyan van Benne olyan végtelen tér, ahol minderre képes lehet. A Bṛhad-bhāgavatāmṛta azonban válaszol erre a kérdésre:

evaṁ prabhoḥ priyānāṁ ca
dhāmnaś ca samayasya ca
avicintya-prabhāvatvād
atra kiñcin na durghaṭam

Śrī Sanātana Gosvāmī a Bṛhad-bhāgavatāmṛtában kijelenti, hogy mivel Kṛṣṇával kapcsolatban minden határtalan, Számára semmi sem lehetetlen. Ebben a felfogásban kell megértenünk ezt a verset.