HU/SB 10.3.23
23. VERS
- śrī-śuka uvāca
- athainam ātmajaṁ vīkṣya
- mahā-puruṣa-lakṣaṇam
- devakī tam upādhāvat
- kaṁsād bhītā suvismitā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; atha—miután Vasudeva így imádkozott; enam—Ő, Kṛṣṇa; ātmajam—a fiuk; vīkṣya—látván; mahā-puruṣa-lakṣaṇam—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Viṣṇut valamennyi jelével; devakī—Kṛṣṇa anyja; tam—Neki (Kṛṣṇának); upādhāvat—imákat ajánlott; kaṁsāt—Kaṁsától; bhītā—félve; su-vismitā—és elámulva a csodálatos gyermek láttán.
FORDÍTÁS
Śukadeva Gosvāmī folytatta: Ezután Devakī, aki nagyon félt Kaṁsától, és végtelenül meg volt döbbenve, látta, hogy gyermeke az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden jelét Magán viseli, ezért fohászkodni kezdett Hozzá.
MAGYARÁZAT
A suvismitā szó, aminek jelentése „megdöbbent”, fontos ebben a versben. Devakī és férje, Vasudeva számára bizonyossá vált, hogy gyermekük az Istenség Legfelsőbb Személyisége, és Kaṁsa nem tudja megölni Őt, ám ugyanakkor Kaṁsa korábbi rémtetteire emlékezve szeretetükben féltek is attól, hogy megöli Kṛṣṇát. Ezért használja ez a vers a suvismitā szót. Bennünket is döbbenet tölt el, amikor arra gondolunk, hogy vajon el fogják-e pusztítani ezt a mozgalmat az asurák, vagy tovább fejlődik-e, rettegés nélkül.