HU/Prabhupada 0145 - El kell fogadnunk valamiféle lemondást

Előző oldal - videó 0144

Következő oldal - videó 0146

Original Vaniquotes page in English

---

Load video

YouTube

YouTube might collect personal data. Privacy Policy

ContinueDismiss

Lecture on SB 3.12.19 -- Dallas, March 3, 1975

A szabadság nem jön el magától. Mint amikor beteg vagy. Lázas vagy, más fájdalmaid vannak, betegségtől szenvedsz. Ezért némi lemondásnak kell alávetned magad. Mint amikor furnukulustól szenvedsz, ami nagyon fájdalmas. Ahhoz, hogy meggyógyulj, sebészeti beavatkozásra van szügség. Ha szeretnél meggyógyulni. Ezért tapaszjára van szükség. Ez a tapaszja. Tapa azt jelenti: fájdalmas állapot, tapa. Mint a hőmérséklet. Ha magas hőmérsékletnek, 110 foknak vagy kitéve, az elviselhetetlen számodra. Nagyon fájdalmas. Még számunkra, indiaiak számára is. Indiában, trópusi éghajlaton születtünk, mégis, amint a hőmérséklet magasabb, mint száz fok, az már elviselhetetlen. És mit mondhatnánk rólad? Más éghajlaton születtél. Hasonlóan az alacsony hőmérsékletet sem vagyunk képesek elviselni. Ha mínusz ötven van, az elviselhetetlen számunkra. Tehát különböző éghajlatok, különböző hőmérsékletek léteznek. És Kanadában a mínusz negyven alatti hőmérsékletet is elviselik. Mindez a különböző életfeltételeken múlik. Mégis, feltételekhez vagyunk kötve: magas hőmérséklet, alacsony hőmérséklet, nagy hideg. De képesek vagyunk alkalmazkodni bármilyen életkörülményhez. Rendelkezünk ezzel a képességgel. Van egy bengáli mondás: saríré na mahásaja dzsa szahabé taja szaja. Jelentése: „Ez a test képes elviselni bármilyen körülményt, ha hozzáedződik.” Az nem úgy megy, hogy benne vagy valamilyen helyzetben és ha az megváltozik, annyira elviselhetetlen lesz számodra, hogy nem éled túl. Nem. Ha edzel… Ahová manapság már senki se jár. Korábban felmentek a Himalájára és ott nagyon hideg van. És a tapaszja… Van egy gyakorlat, módszer, miszerint a nagy hőségben a szent emberek vagy bölcsek tüzet gyújtanak maguk körül. Már amúgy is magas a hőmérséklet, mégis tüzet raknak maguk körül és meditációba merülnek. Ez a tapaszja. Ezek a tapaszja elemei. Perzselő a hőmérséklet, de elboldogulnak vele. Csípős, hűvös hidegben, ami kevesebb, mint száz [sic!] fok, lemerülnek a víz alá, felkészítik a testüket, aztán meditálnak. Ezek a tapaszja elemei. Tapaszja. Tehát korábban az emberek Isten elérése céljából hasonló, nehéz lemondásokat végeztek. És a jelen pillanatban annyira elesettek volnánk, hogy képtelenek vagyunk követni ezt a négy alapelvet? Olyan nehéz ez? Olyan lemondást írunk elő, ami kimondja: „Ne merülj el ezekben a dolgokban! Kerüld a törvénytelen nemi életet, kerüld a mámorító szerek fogyasztását, kerüld a húsevést, kerüld a szerencsejátékot.” Ezek a tapaszja elemek a Krisna-tudatban való fejlődést szolgálják. Ez olyan nehéz? Nem nehéz. Valaki képes arra, hogy nyakig elmerüljön a jéghideg vízben, vajon a tiltott nemi élet, a húsevés és a mámorító szerek fogyasztásának feladása sokkal nehezebb ennél? Nem a nemi élet feladását tanácsoljuk, hanem a tiltott nemi életét. Hol van ebben a nehézség? Ám ez a kor annyira romlott, hogy még ezeket az elemi lemondásokat sem tudjuk végrehajtani. Ez a nehézség. De ha el szeretnéd érni Istent, ahogy itt áll (tapaszaiva), az csakis a tapaszja által, a lemondáson keresztül lehetséges. Máskülönben nem. Máskülönben nem lehetséges. Ezért használják azt a szót, hogy tapaszaiva. Tapasza éva: „Csakis a lemondás által…” (Bhág. 3.12.19.) Nincs más eszköz. Tapaszaiva param. Param azt jelenti: a Legfelsőbb. Ha el szeretnéd érni a Legfelsőbbet, az Abszolútat, akkor el kell fogadnod bizonyos lemondásokat. Máskülönben ez nem lehetséges. A bevezető kis lemondás, mint például az ékádasi, szintén a tapaszja egyik eleme. Valójában az ékádasi napokon nem szabadna magunkhoz venni semmit, még vizet sem. De a mozgalmunkban ezt nem követjük olyan szigorúan. Azt mondjuk: „Ékádasi napján ne vegyél gabonát magadhoz. Fogyassz egy kis gyümölcsöt, tejet.” Ez lemondás. Szóval képtelenek végrehajtani ezt a lemondást? Ha nem vagyunk hajlandóak vállalni még ezt a nagyon-nagyon könnyen kivitelezhető lemondást sem, akkor hogyan várhatjuk, hogy hazatérjünk, vissza Istenhez? Nem, ez nem lehetséges. Ezért itt az áll: tapaszaiva, tapasza éva. Éva azt jelenti, hogy bizonyosan. Meg kell tenned. Nos, veszítesz-e valamit azzal, hogy végrehajtod ezt a tapaszját, ezeket lemondásokat? Nem vesztesz semmit. Bárki, aki kívülállóként eljön hozzánk, látni fogja a mozgalmunkban a tagokon, fiúkon és lányokon. Azt mondják: „Sugárzó tekintetűek.” Nem így van? Látják a különbséget. Egy pap egyszerű ruhában… Los Angelesből utaztam Hawaii-ra. A repülőgépen odajött hozzám egy pap. Megkérdezte tőlem: „Beszélhetek Önnel?” „Igen, miért ne?” Az első kérdése ez volt: „Úgy látom, hogy az Ön tanítványai nagyon sugárzó tekintetűek. Hogyan csinálják?” „Őszinték.” Szóval mit lehet veszíteni? Ha megtagadjuk ezeket a dolgokat, a bűnös tetteket, nem veszítünk semmit. Nagyon egyszerű életet élhetünk. Leülhetünk a padlóra, lefeküdhetünk a földre. Nincs szükségünk túl sok bútorra, és sok nagyszerű ruhára sem. Tehát szükség van lemondásra. Ha fejlődni szeretnénk a lelki életben, el kell fogadnunk valamilyen lemondást. A kali-jugában képtelenek vagyunk alávetni magunkat olyan szigorú lemondásoknak, mint például hidegben a víz alá merülni és attól függően, hogy megfulladunk-e vagy sem, utána meditálni vagy énekelni a Haré Krisnát. Ez nem lehetséges. Elég a minimum. Tehát lemondásra szükség van. Tehát meg kell jegyeznünk, hogy eszerint a vers szerint valamilyen lemondást kell végeznünk, ha komolyan gondoljuk Isten elérését. Ez szükséges.