HU/Prabhupada 0272 - A bhakti transzcendentális

Revision as of 12:36, 12 August 2021 by Elad (talk | contribs) (Text replacement - "'''Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973'''" to "'''Lecture on BG 2.7 -- London, August 7, 1973'''")
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)


Lecture on BG 2.7 -- London, August 7, 1973

Ezek tehát a tettek, az ostoba tettek. De ha valaki a jóság kötőerejében van, az józan. Képes megérteni az élet értékét, azt, hogy hogyan kell élni, mi az élet célja. Az élet célja a Brahman megértése. Brahma jānātīti brāhmaṇaḥ. Ezért jóság kötőerejét a brāhmaṇák és a kṣatriyák képviselik. Ők a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ. Guṇa. Figyelembe kell venni a guṇát. Śrī Kṛṣṇa ezért azt mondta: catur vārṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ (BG 4.13). Kapcsolatba kerültünk valamelyik guṇával. Ez nagyon nehéz. Azonban azonnal felülemelkedhetünk mindegyik guṇán. Azonnal. Hogyan? A bhakti-jóga folyamata által. Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate (BG 14.26). Ha elfogadod a bhakti-jóga folyamatát, akkor többé nem hat rád a három kötőerő, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság. Egyik sem. A Bhagavad-gītā ezt is kifejti: māṁ ca avyabhicāriṇī bhakti-yogena sevate. Bárki, aki Kṛṣṇa odaadó szolgálatával van elfoglalva, avyabhicāriṇī, minden eltéréstől mentesen, kitartóan és őszinte figyelemmel gyakorol, az māṁ cāvyabhicāriṇī yogena, māṁ ca avyabhicāreṇa yogena bhajate māṁ sa guṇān samatītyaitān (BG 14.26). Azonnal a kötőerők fölé emelkedik, transzcendentális szintre. Tehát az odaadó szolgálat nem az anyagi kötőerők szintjén történik, hanem transzcendentális. A bhakti transzcendentális. Ezért nem tudod Kṛṣṇát vagy Istent bhakti nélkül megérteni. Bhaktyā māṁ abhijānāti (BG 18.55). Csak bhaktyā māṁ abhijānāti. Máskülönben lehetetlen. Bhaktyā māṁ abhijānāti yāvan yas cāsmi tattvataḥ. Ha valójában meg akarod érteni Istent, akkor el kell fogadnod a bhakti folyamatát, az odaadó szolgálatot. Ekkor majd felemelkedsz. Ezért a Śrīmad Bhāgavatamban Nārada a következőt mondja: tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer (SB 1.5.17). Ha valaki, akár csak érzelmi okból feladja, a guṇa szerinti kötelességét... Ezt svadharmának nevezik. A svadharma az ember kötelessége, aszerint, hogy milyen tulajdonsága van. Ezt hívják svadharmának. A brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya, śūdra, ezek a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ felosztásból erednek (BG 4.13), a guṇa és a karma alapján.

Arjuna a következőt mondja: kārpaṇya-doṣopahataḥ-svabhāvaḥ (BG 2.7). „Kṣatriya vagyok.” Ő megérti, hogy: „Hibásan cselekszem, ha megtagadom a harcot. Kārpaṇya-doṣa, fösvénység.” Fösvénység azt jelenti, hogy kaptam valamilyen eszközt, hogy használjam, de ha mégsem teszem, akkor ezt nevezik fösvénynek, kṛpaṇatānak. Tehát kṛpaṇatā. Kétféle ember létezik, brāhmaṇa és śūdra. A brāhmaṇa és a śūdra. Brāhmaṇa azt jelenti, aki nem fösvény. Megkapta a lehetőséget, hatalmas tőkét kapott az emberi test formájában. Sok millió dollárt ér ez az emberi… De nem megfelelően használja. Egyszerűen csak így gondolkodik: „Milyen szép vagyok!” Ez minden. Használd a szépséged, használd a vagyonod, az emberi… A brāhmaṇának nagylelkűnek kell lennie.