HU/BG 12.17

Revision as of 13:27, 5 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

यो न हृष्यति न द्वेष्टि न शोचति न काङ्क्षति ।
शुभाशुभपरित्यागी भक्तिमान्यः स मे प्रियः ॥१७॥
yo na hṛṣyati na dveṣṭi
na śocati na kāṅkṣati
śubhāśubha-parityāgī
bhaktimān yaḥ sa me priyaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaḥ – aki; na – sohasem; hṛṣyati – örvendezik; na – sohasem; dveṣṭi – búsul; na – sohasem; śocati – sajnálkozik; na – sohasem; kāṅkṣati – vágyakozik; śubha – a kedvezőről; aśubha – és a kedvezőtlenről; parityāgī – lemondó; bhakti-mān – bhakta; yaḥ – aki; saḥ – ő; me – Nekem; priyaḥ – kedves.

FORDÍTÁS

Az olyan bhakta, aki nem ujjong és nem is búsul, nem sajnálkozik, és nem vágyakozik, s a kedvező és kedvezőtlen dolgokról egyaránt lemond, az nagyon kedves Nekem.

MAGYARÁZAT

A tiszta bhakta nem örül, és nem bánkódik, ha anyagi nyereség vagy veszteség éri. Nem vágyódik különösképpen arra, hogy fiúgyermeke szülessen vagy tanítványokra tegyen szert, s nem aggasztja, ha nincsenek neki. Ha elveszít valami olyasmit, ami nagyon kedves számára, nem sajnálkozik miatta, s ha nem kapja meg azt, amit kívánt, nem boldogtalan. Transzcendentálisan fölötte áll minden kedvező, kedvezőtlen és bűnös tettnek, s minden veszélyt vállal, hogy a Legfelsőbb Úr kedvében járjon. Számára az odaadó szolgálat végzésében semmi sem jelent akadályt. Az ilyen bhakta nagyon kedves Kṛṣṇának.