HU/BG 17.5-6: Difference between revisions

(Created page with "B06 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 17|TIZ...")
 
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet|B06]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 17. fejezet|H06]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 17|TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 17|TIZENHETEDIK FEJEZET: A hit fajtái]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 17.4]] '''[[HU/BG 17.4| BG 17.4]] - [[HU/BG 17.7|BG 17.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 17.7]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 17.4]] '''[[HU/BG 17.4| BG 17.4]] - [[HU/BG 17.7|BG 17.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 17.7]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 5–6. VERS  ====
==== 5-6. VERS  ====
 
<div class="devanagari">
:अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपो जनाः ।
:दम्भाहंकारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः ॥५॥
 
:कर्षयन्तः शरीरस्थं भूतग्राममचेतसः ।
:मां चैवान्तःशरीरस्थं तान्विद्ध्यासुरनिश्चयान् ॥६॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
Line 21: Line 29:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
aśāstra – nem az írások által; vihitam – parancsolt; ghoram – másokra ártalmas; tapyante – vállalnak; ye – azok; tapaḥ – vezekléseket; janāḥ – emberek; dambha – büszkén; ahaṅkāra – és önzőn; saṁyuktāḥ – cselekvők; kāma – a kéjvágynak; rāga – és a ragaszkodásnak; bala – az erejétől; anvitāḥ – hajtva; karṣayantaḥ – kínozva; śarīra-stham – a testben lakozót; bhūta-grāmam – az anyagi elemek kombinációját; acetasaḥ – téves gondolkodással; mām – Engem; ca – is; eva – bizony; antaḥ – belül; śarīra-stham – a testben lakozót; tān – őket; viddhi – tudd; āsura-niścayān – démonoknak.</div>
''aśāstra'' – nem az írások által; ''vihitam'' – parancsolt; ''ghoram'' – másokra ártalmas; ''tapyante'' – vállalnak; ''ye'' – azok; ''tapaḥ'' – vezekléseket; ''janāḥ'' – emberek; ''dambha'' – büszkén; ''ahaṅkāra'' – és önzőn; ''saṁyuktāḥ'' – cselekvők; ''kāma'' – a kéjvágynak; ''rāga'' – és a ragaszkodásnak; ''bala'' – az erejétől; ''anvitāḥ'' – hajtva; ''karṣayantaḥ'' – kínozva; ''śarīra-stham'' – a testben lakozót; ''bhūta-grāmam'' – az anyagi elemek kombinációját; ''acetasaḥ'' – téves gondolkodással; ''mām'' – Engem; ''ca'' – is; ''eva'' – bizony; ''antaḥ'' – belül; ''śarīra-stham'' – a testben lakozót; ''tān'' – őket; ''viddhi'' – tudd; ''āsura-niścayān'' – démonoknak.
</div>


==== FORDÍTÁS ====
==== FORDÍTÁS ====


<div class="translation">
<div class="translation">
''' Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.'''
'''Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.'''
</div>
</div>



Latest revision as of 20:08, 27 June 2018

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5-6. VERS

अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपो जनाः ।
दम्भाहंकारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः ॥५॥
कर्षयन्तः शरीरस्थं भूतग्राममचेतसः ।
मां चैवान्तःशरीरस्थं तान्विद्ध्यासुरनिश्चयान् ॥६॥
aśāstra-vihitaṁ ghoraṁ
tapyante ye tapo janāḥ
dambhāhaṅkāra-saṁyuktāḥ
kāma-rāga-balānvitāḥ
karṣayantaḥ śarīra-sthaṁ
bhūta-grāmam acetasaḥ
māṁ caivāntaḥ śarīra-sthaṁ
tān viddhy āsura-niścayān

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

aśāstra – nem az írások által; vihitam – parancsolt; ghoram – másokra ártalmas; tapyante – vállalnak; ye – azok; tapaḥ – vezekléseket; janāḥ – emberek; dambha – büszkén; ahaṅkāra – és önzőn; saṁyuktāḥ – cselekvők; kāma – a kéjvágynak; rāga – és a ragaszkodásnak; bala – az erejétől; anvitāḥ – hajtva; karṣayantaḥ – kínozva; śarīra-stham – a testben lakozót; bhūta-grāmam – az anyagi elemek kombinációját; acetasaḥ – téves gondolkodással; mām – Engem; ca – is; eva – bizony; antaḥ – belül; śarīra-stham – a testben lakozót; tān – őket; viddhi – tudd; āsura-niścayān – démonoknak.

FORDÍTÁS

Akik büszkeségből és önzésből olyan szigorú vezeklést és önsanyargatást vállalnak magukra, amit az írások nem ajánlanak, akiket a kéjvágy és a ragaszkodás ösztönöz, akik ostobán testük anyagi elemeit és a testen belül lakozó Felsőlelket sanyargatják, azokat démonoknak nevezik.

MAGYARÁZAT

Vannak emberek, akik olyan módszereket találnak ki a vezeklésre és az önfegyelmezésre, melyekről az írások nem tesznek említést. A valamilyen alantas szándékkal, például pusztán politikai célból végrehajtott böjtöt az írások nem javasolják. Csakis a lelki fejlődés érdekében tanácsolják a böjtölést, nem pedig valamiféle politikai vagy társadalmi cél elérése érdekében. Akik ilyen indítékoktól hajtva sanyargatják magukat, azok a Bhagavad-gītā szerint minden bizonnyal démonikus emberek. Tetteik szemben állnak az írások parancsolataival, és nem hoznak áldást az emberekre. Valójában a büszkeség, a hamis ego, a kéjvágy és az anyagi élvezetekhez való ragaszkodás ösztönzi őket e tettekre. Ezek a cselekedetek nemcsak a testet felépítő anyagi elemek rendjét borítják fel, de megzavarják a testben lakozó Istenség Legfelsőbb Személyiségét is. A politikai célból végrehajtott, nem szentesített böjt vagy vezeklés minden bizonnyal nagyon zavaró mások számára is. A védikus irodalom tehát nem ajánlja ezt. A démonikus ember azt gondolja, hogy ily módon képes lesz az ellenséget vagy egy másik csoportot arra kényszeríteni, hogy teljesítse kérését. Az ilyen esetek azonban nem egyszer a böjtölő halálával végződnek. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nem helyesli az ilyen önsanyargatást, és aki így tesz, azt démonnak nyilvánítja. Ezek a mutatványok azért sértik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, mert ellenkeznek a védikus írások parancsaival. Ezzel kapcsolatban az acetasaḥ szó nagyon fontos: egy józan gondolkodású ember engedelmeskedik az írások utasításainak. Mások nem törődnek a szentírásokkal, nem követik utasításaikat, és saját maguk találnak ki módszereket a lemondásra és önsanyargatásra. Ne felejtsük el soha, milyen sors vár a démonikus emberekre. Az előző fejezet elmondta: az Úr arra kényszeríti őket, hogy démonikus emberek méhében szülessenek meg újra, s így életről életre a démonikus elvek szerint fognak élni, anélkül hogy ismernék kapcsolatukat az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Ha azonban olyan szerencsések, hogy elfogadják egy lelki tanítómester vezetését, aki képes a védikus bölcsesség útjára terelni őket, akkor kiszabadulhatnak ebből a kötelékből, és végül elérhetik a legfelső célt.