HU/BG 18.18

Revision as of 12:23, 28 June 2017 by EvaV (talk | contribs) (Created page with "B018 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TI...")
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Template:RandomImageHu

18. VERS

jñānaṁ jñeyaṁ parijñātā
tri-vidhā karma-codanā
karaṇaṁ karma karteti
tri-vidhaḥ karma-saṅgrahaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

jñānam – tudás; jñeyam – a tudás tárgya; parijñātā – a tudó; tri-vidhā – háromféle; karma – tett; codanā – hajtóerő; karaṇam – az érzékek; karma – a tett; kartā – a cselekvő; iti – ily módon; tri-vidhaḥ – háromféle; karma – tettnek; saṅgrahaḥ – halmazata.

FORDÍTÁS

A tudás, a tudás tárgya és a tudó a tett három ösztönző tényezője; az érzékek, a cselekedet és a cselekvő pedig a tett három összetevője.

MAGYARÁZAT

Az általános tetteket három lendítőerő segíti elő: a tudás, a tudás tárgya és a tudó. A tett összetevőit az eszközök, maga a tett és a cselekvő képezik. Ezek a tényezők jelen vannak minden tettben, amit csak végezhet ember. A cselekvés előtt ösztönző erő lép fel, melyet inspirációnak neveznek. A tett eltervezése a tett finom formája, amit a tett végrehajtása követ. Először tehát a gondolkodás, érzés és akarás pszichológiai folyamatán kell keresztülmennie a cselekvőnek, s ezt nevezik hajtóerőnek. A cselekvésre ösztönző inspiráció akár a szentírásokból, akár a lelki tanítómester utasításaiból származik, ugyanaz. Ha van inspiráció, és adott a cselekvő is, az érzékek segítségével – amelyekhez az elme, valamennyi érzék központja is hozzátartozik – létrejön a tett. A tett összetevőinek együttállását a tett betetőzésének nevezik.