HU/BG 18.22

Revision as of 12:54, 28 June 2017 by EvaV (talk | contribs) (Created page with "B22 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 18|TIZ...")
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Template:RandomImageHu

22. VERS

yat tu kṛtsna-vad ekasmin
kārye saktam ahaitukam
atattvārtha-vad alpaṁ ca
tat tāmasam udāhṛtam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat – ami; tu – de; kṛtsna-vat – mintha az lenne a minden; ekasmin – egy; kārye – munkához; saktam – ragaszkodó; ahaitukam – ok nélküli; atattva-artha-vat – a valóságot nem ismerő; alpam – nagyon csekély; ca – és; tat – az; tāmasam – a sötétség kötőerejében lévő; udāhṛtam – úgy mondják.

FORDÍTÁS

Az igazságról mit sem tudó, csekély ismeretről, amelynek birtokában úgy vonzódik az ember egy bizonyos fajta munkához, mintha az lenne az egyetlen, azt mondják, hogy a tudatlanság kötőerejébe tartozik.

MAGYARÁZAT

A közönséges ember „tudása” mindig a sötétség vagy tudatlanság kötőerejében van, mert valamennyi feltételekhez kötött lélek ebben a kötőerőben születik meg. Aki nem tesz szert tudásra a felsőbb, hiteles tekintélyeken vagy a kinyilatkoztatott írásokon keresztül, annak ismeretei a testre korlátozódnak. Nem törődik azzal, hogy az írások utasításai szerint cselekedjen. Istene a pénz, a tudás pedig testi vágyainak kielégítését jelenti. Az ilyen tudásnak nincsen kapcsolata az Abszolút Igazsággal. Többé-kevésbé a közönséges állatok tudásszintjével azonos, azaz egyedül az evés, az alvás, a nemi élet és a védekezés ismereteit foglalja magában. Erről a tudásról azt írja ez a vers, hogy a sötétség kötőerejének terméke. Más szóval tehát a testen túli lélekről szóló tudás a jóság minőségébe, a közönséges logikára és spekulációra épülő, sokféle elméletet és doktrínát létrehozó ismeret a szenvedély kötőerejébe, míg az olyan tudás, melynek célja egyedül a test kényelmének fenntartása, a tudatlanság kötőerejébe tartozik.