HU/BG 18.8

Revision as of 21:18, 5 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

दुःखमित्येव यत्कर्म कायक्लेशभयात्त्यजेत् ।
स कृत्वा राजसं त्यागं नैव त्यागफलं लभेत् ॥८॥
duḥkham ity eva yat karma
kāya-kleśa-bhayāt tyajet
sa kṛtvā rājasaṁ tyāgaṁ
naiva tyāga-phalaṁ labhet

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

duḥkham – boldogtalan; iti – így; eva – bizony; yat – ami; karma – munka; kāya – a test számára; kleśa – szenvedéssel teli; bhayāt – félelemből; tyajet – feladja az ember; saḥ – ő; kṛtvā – miután megtette; rājasam – a szenvedély minőségében lévő; tyāgam – lemondás; na – nem; eva – bizony; tyāga – a lemondásnak; phalam – eredményét; labhet – elnyeri.

FORDÍTÁS

Aki amiatt hagy fel előírt kötelességeivel, mert a testi kényelmetlenségtől tart, vagy, mert fáradságosnak ítéli őket, annak lemondása a szenvedély kötőerejében van. Az ilyen tett sohasem vezet fejlődéshez a lemondás terén.

MAGYARÁZAT

A Kṛṣṇa-tudatú ember nem mondhat le a pénzkeresésről amiatt, mert fél, hogy gyümölcsöző cselekedeteket végez. Ha a munkájával szerzett pénzt fel tudja használni a Kṛṣṇa-tudatban, vagy ha a kora reggeli felkelés segíti a lelki életben, akkor nem szabad meghátrálnia csak azért, mert fél, vagy, mert az ilyen tettek fáradságosak. Az ilyen lemondás a szenvedély kötőerejében van. A szenvedélyes tettnek mindig boldogtalanság a vége. Ha valaki ebben a szellemben hagy fel tetteivel, lemondása sohasem hozza meg gyümölcsét.