HU/BG 2.49
49. VERS
- dūreṇa hy avaraṁ karma
- buddhi-yogād dhanañjaya
- buddhau śaraṇam anviccha
- kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dūreṇa – messzire eldobva; hi – bizony; avaram – gyalázatos; karma – tettet; buddhi-yogāt – a Kṛṣṇa-tudat segítségével; dhanañjaya – ó, gazdagság meghódítója; buddhau – ilyen tudatban; śaraṇam – teljes meghódolást; anviccha – próbálj; kṛpaṇāḥ – fösvények; phala-hetavaḥ – akik tetteik gyümölcsére vágynak.
FORDÍTÁS
Ó, Dhanañjaya! Az odaadó szolgálat erejével tartsd távol magad minden emberhez nem méltó tettől, s ebben a tudatban hódolj meg az Úr előtt! Akik élvezni akarják munkájuk gyümölcsét, valamennyien fösvények.
MAGYARÁZAT
Aki valóban megértette, hogy eredeti helyzete szerint az Úr örök szolgája, az a Kṛṣṇa-tudatban végzett munkán kívül minden más elfoglaltsággal felhagy. Ahogyan már megmagyaráztuk, a buddhi-yoga az Úr transzcendentális szerető szolgálatát jelenti. Ez a szolgálat az élőlény számára a cselekvés helyes módja. Csak a fösvények akarják élvezni munkájuk gyümölcsét, hogy egyre inkább elvesszenek az anyagi lét útvesztőjében. A Kṛṣṇa-tudatú tetteket kivéve minden cselekedet szörnyű, mert a végrehajtót szakadatlanul a születés és halál körforgásába kényszerítik. Az embernek ezért sohasem szabad azt kívánnia, hogy tetteinek ő legyen az oka. Mindent Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa elégedettségéért kell tennie. A fösvények nem tudják, hogyan használják fel jó szerencsével vagy fáradságos munkával szerzett vagyonukat. Minden energiánkkal a Kṛṣṇa-tudatban kell tevékenykednünk, s így életünk sikeres lesz. Akárcsak a fösvények, a szerencsétlen emberek sem állítják emberi energiájukat az Úr szolgálatába.