HU/BG 5.5

Revision as of 21:37, 27 June 2018 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5. VERS

यत्साङ्ख्यैः प्राप्यते स्थानं तद्योगैरपि गम्यते ।
एकं साङ्ख्यं च योगं च यः पश्यति स पश्यति ॥५॥
yat sāṅkhyaiḥ prāpyate sthānaṁ
tad yogair api gamyate
ekaṁ sāṅkhyaṁ ca yogaṁ ca
yaḥ paśyati sa paśyati

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat – ami; sāṅkhyaiḥ – a sāṅkhya filozófia által; prāpyate – elérhető; sthānam – hely; tat – az; yogaiḥ – az odaadó szolgálat által; api – is; gamyate – elérhető; ekam – egy; sāṅkhyam – elemző tanulmányozás; ca – és; yogam – odaadással végzett cselekedet; ca – és; yaḥ – aki; paśyati – látja; saḥ – ő; paśyati – valóban lát.

FORDÍTÁS

Aki tudja, hogy odaadó szolgálattal is elérhető az a helyzet, amihez az elemző tanulmányozás vezet, s aki ezért az elemző tanulmányozást és az odaadó szolgálatot egy szinten állónak látja, az valóban lát.

MAGYARÁZAT

A filozófiai kutatás az élet végső célját akarja felfedezni, s mivel az élet végső célja az önmegvalósítás, a két folyamat végkövetkeztetése között nincsen különbség. A sāṅkhya filozófiai kutatás által az ember arra a megállapításra jut, hogy az élőlény nem az anyagi világ, hanem a legfelsőbb lelki egész szerves része. Ebből következően a léleknek semmi köze az anyagi világhoz: tetteinek a Legfelsőbbel kell kapcsolatban állniuk. Eredeti helyzetébe valójában akkor kerül, amikor Kṛṣṇa-tudatban cselekszik. Az első folyamat, a sāṅkhya során külön kell válni az anyagtól, az odaadó yoga-folyamatban pedig ragaszkodni kell a Kṛṣṇa kedvéért végzett tettekhez. Valójában a két folyamat azonos, noha az egyik látszólagos közönyt, a másik pedig ragaszkodást alkalmaz. Ám távol tartani magunkat az anyagtól és ragaszkodni Kṛṣṇához egy és ugyanaz. Aki látja ezt, az igazán lát.