HU/BG 6.27

Revision as of 13:22, 4 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


27. VERS

प्रशान्तमनसं ह्येनं योगिनं सुखमुत्तमम् ।
उपैति शान्तरजसं ब्रह्मभूतमकल्मषम् ॥२७॥
praśānta-manasaṁ hy enaṁ
yoginaṁ sukham uttamam
upaiti śānta-rajasaṁ
brahma-bhūtam akalmaṣam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

praśānta – békés, mert Kṛṣṇa lótuszlábára szögezi elméjét; manasam – elméjűt; hi – bizonyosan; enam – ezt; yoginam – yogīt; sukham – a boldogság; uttamam – legfelsőbb; upaiti – eléri; śānta-rajasam – azt, akinek szenvedélye lecsendesült; brahma-bhūtam – azt, aki az Abszolúttal azonosulva felszabadult; akalmaṣam – azt, aki megszabadult minden múltbeli bűnös visszahatástól.

FORDÍTÁS

Az a yogī, akinek elméje Rajtam nyugszik, minden kétséget kizárva eléri a transzcendentális boldogság legmagasabb rendű tökéletességét. A szenvedély kötőereje fölött áll, valamint felismeri, hogy természetét tekintve azonos a Legfelsőbbel, így a múltban elkövetett tetteinek minden visszahatásától megszabadul.

MAGYARÁZAT

A brahma-bhūta az a szint, amelyen az ember már minden anyagi szennyeződéstől megszabadult, és az Úr transzcendentális szolgálatában él. Mad-bhaktiṁ labhate parām (Bhagavad-gītā 18.54). Az ember nem maradhat a Brahman, vagyis az Abszolút minőségében, ha elméjét nem rögzíti Kṛṣṇa lótuszlábára. Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ (SB 9.4.18). Ha mindig az Úr transzcendentális szerető szolgálatában él, vagyis ha megállapodik a Kṛṣṇa-tudatban, az azt jelenti, hogy valóban megszabadult a szenvedély kötőerejétől és minden anyagi szennyeződéstől.