HU/BG 6.3

Revision as of 21:44, 27 June 2018 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

आरुरुक्षोर्मुनेर्योगं कर्म कारणमुच्यते ।
योगारूढस्य तस्यैव शमः कारणमुच्यते ॥३॥
ārurukṣor muner yogaṁ
karma kāraṇam ucyate
yogārūḍhasya tasyaiva
śamaḥ kāraṇam ucyate

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ārurukṣoḥ – annak, aki éppen elkezdte a yogát; muneḥ – a bölcsnek; yogam – a nyolcfokú yoga-rendszert; karma – tett; kāraṇam – az eszköz; ucyate – úgy mondják; yoga – a nyolcfokú yoga; ārūḍhasya – annak, aki elérte; tasya – neki; eva – bizony; śamaḥ – minden anyagi tett beszüntetése; kāraṇam – az eszköz; ucyate – úgy mondják.

FORDÍTÁS

Aki kezdő a nyolcfokú yoga gyakorlásában, annak a munkát ajánlják, annak pedig, aki már fejlett a yogában, az összes anyagi tettről való lemondást.

MAGYARÁZAT

Yogának azt a folyamatot nevezzük, amely összekapcsolja az embert a Legfelsőbbel. Hasonló ez egy létrához, amely a lelki megvalósítás legfelsőbb szintjére vezet. A létra az élőlény anyagi világbeli létének legalacsonyabb rendű állapotánál kezdődik, s a tiszta lelki életben bekövetkező tökéletes önmegvalósításig visz. Különféle szinteket jelölő fokait különböző nevekkel illetik. Magát a teljes létrát yogának hívják, amely három részre: jñāna-yogára, dhyāna-yogára és bhakti-yogára osztható. A létra legalsó fokát yogārūrukṣunak, a legfelsőt pedig yogārūḍhának nevezik.

A nyolcfokú yoga-rendszer első gyakorlatai, az élet szabályozó elveinek betartásával végzett meditáció és a különféle ülőhelyzetek gyakorlása (melyek többé-kevésbé tornagyakorlatok) gyümölcsöző anyagi tetteknek tekinthetők. Ezek tökéletes szellemi egyensúlyhoz vezetnek, s ezáltal az ember képes lesz uralkodni az érzékei fölött. Amikor az ember tökéletességet ért el a meditáció gyakorlásában, az elme minden zavaró tevékenysége megszűnik.

Ezzel szemben a Kṛṣṇa-tudatú ember kezdettől fogva a meditáció síkján van, mert mindig Kṛṣṇára gondol. Szakadatlanul Kṛṣṇa szolgálatában cselekszik, ezért úgy kell rá tekintenünk, hogy már felhagyott minden anyagi tettel.