HU/BG 8.21: Difference between revisions

Latest revision as of 07:38, 5 March 2019

A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - NYOLCADIK FEJEZET: A Legfelsőbb elérése

BG 8.20 - BG 8.22

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

21. VERS

अव्यक्तोऽक्षर इत्युक्तस्तमाहुः परमां गतिम् ।

यं प्राप्य न निवर्तन्ते तद्धाम परमं मम ॥२१॥

avyakto ’kṣara ity uktas

tam āhuḥ paramāṁ gatim

yaṁ prāpya na nivartante

tad dhāma paramaṁ mama

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

avyaktaḥ – megnyilvánulatlan; akṣaraḥ – csalhatatlan; iti – így; uktaḥ – mondják; tam – amit; āhuḥ – ismernek; paramām – végső; gatim – célként; yam – amit; prāpya – elérve; na – sohasem; nivartante – visszajönnek; tat – az; dhāma – hajlék; paramam – legfelsőbb; mama – Enyém.

FORDÍTÁS

Amiről a vedāntisták azt mondják, megnyilvánulatlan és csalhatatlan, amit legfelsőbb célként ismernek, s ahonnan soha többé nem tér vissza az, aki egyszer eljutott oda – az az Én legfelsőbb hajlékom.

MAGYARÁZAT

Az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa hajlékát a Brahma-saṁhitā cintāmaṇi-dhāmának, olyan helynek írja le, ahol minden kívánság teljesül. Az Úr Kṛṣṇa legfelsőbb lakhelyén, amit Goloka-Vṛndāvanának neveznek, csodatévő drágakőből épült paloták sorakoznak. A fák „kívánságfák”, melyek olyan étellel látják el az embert, amilyenre vágyik, a tehenek pedig surabhi-tehenek, s korlátlan mennyiségű tejet adnak. Sok százezer szerencseistennő (Lakṣmī) szolgálja itt az Urat, akit Govindának hívnak, aki az eredeti Úr, minden ok oka, s aki fuvoláján játszik (veṇuṁ kvaṇantam). Transzcendentális formájánál nincs vonzóbb az anyagi és a lelki világban. Szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma, testének színe a felhőéhez hasonló. Olyan vonzó, hogy szépsége túltesz sok ezer Kāmadeva együttes szépségén is. Sáfrányszínű ruhát visel, nyakát virágfüzér öleli körül, hajában pávatollat hord. A Bhagavad-gītāban az Úr Kṛṣṇa nem mond sokat személyes hajlékáról, Goloka-Vṛndāvanáról, a lelki birodalom legfelsőbb bolygójáról. Részletes leírást a Brahma-saṁhitāban találhatunk róla. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.11) kijelenti: semmi sem magasabb rendű a Legfelsőbb Istenség hajlékánál, ami egyben a legvégső cél is (puruṣān na paraṁ kiñcit sā kāṣṭhā paramā gatiḥ). Ha valaki eljut oda, sohasem fog többé visszatérni az anyagi világba. Kṛṣṇa legfelsőbb hajléka és maga Kṛṣṇa között nincs különbség, mert mindkettő azonos természetű. Földünkön, Delhitől mintegy százötven kilométernyire délkeletre, szintén van egy Vṛndāvana, a lelki világ legfelsőbb Goloka-Vṛndāvanájának mása. Amikor Kṛṣṇa alászállt a Földre, e Vṛndāvana nevű helyen (amely körülbelül kétszáztizenöt négyzetkilométernyi területen fekszik Mathurā körzetében, Indiában) mutatta be kedvteléseit.

BG 8.20 - BG 8.22

@@ Line 1: / Line 1: @@
-[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 8. fejezet|B21]]
+[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 8. fejezet|H21]]
 <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 8|NYOLCADIK FEJEZET: A Legfelsőbb elérése]]'''</div>
 <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 8.20]] '''[[HU/BG 8.20| BG 8.20]] - [[HU/BG 8.22|BG 8.22]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 8.22]]</div>
-{{RandomImageHu}}
+{{RandomImage|Hungarian}}
 ==== 21. VERS  ====
+<div class="devanagari">
+:अव्यक्तोऽक्षर इत्युक्तस्तमाहुः परमां गतिम् ।
+:यं प्राप्य न निवर्तन्ते तद्धाम परमं मम ॥२१॥
+</div>
 <div class="verse">
@@ Line 11: / Line 16: @@
 :yaṁ prāpya na nivartante
 :tad dhāma paramaṁ mama
- </div>
+</div>
 ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====
 <div class="synonyms">
-avyaktaḥ – megnyilvánulatlan; akṣaraḥ – csalhatatlan; iti – így; uktaḥ – mondják; tam – amit; āhuḥ – ismernek; paramām – végső; gatim – célként; yam – amit; prāpya – elérve; na – sohasem; nivartante – visszajönnek; tat – az; dhāma – hajlék; paramam – legfelsőbb; mama – Enyém.
+''avyaktaḥ'' – megnyilvánulatlan; ''akṣaraḥ'' – csalhatatlan; ''iti'' – így; ''uktaḥ'' – mondják; ''tam'' – amit; ''āhuḥ'' – ismernek; ''paramām'' – végső; ''gatim'' – célként; ''yam'' – amit; ''prāpya'' – elérve; ''na'' – sohasem; ''nivartante'' – visszajönnek; ''tat'' – az; ''dhāma'' – hajlék; ''paramam'' – legfelsőbb; ''mama'' – Enyém.
 </div>
@@ Line 28: / Line 33: @@
 <div class="purport">
-Az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa hajlékát a Brahma-saṁhitā cintāmaṇi-dhāmának, olyan helynek írja le, ahol minden kívánság teljesül. Az Úr Kṛṣṇa legfelsőbb lakhelyén, amit Goloka-Vṛndāvanának neveznek, csodatévő drágakőből épült paloták sorakoznak. A fák „kívánságfák”, melyek olyan étellel látják el az embert, amilyenre vágyik, a tehenek pedig surabhi-tehenek, s korlátlan mennyiségű tejet adnak. Sok százezer szerencseistennő (Lakṣmī) szolgálja itt az Urat, akit Govindának hívnak, aki az eredeti Úr, minden ok oka, s aki fuvoláján játszik (veṇuṁ kvaṇantam). Transzcendentális formájánál nincs vonzóbb az anyagi és a lelki világban. Szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma, testének színe a felhőéhez hasonló. Olyan vonzó, hogy szépsége túltesz sok ezer Kāmadeva együttes szépségén is. Sáfrányszínű ruhát visel, nyakát virágfüzér öleli körül, hajában pávatollat hord. A Bhagavad-gītāban az Úr Kṛṣṇa nem mond sokat személyes hajlékáról, Goloka-Vṛndāvanáról, a lelki birodalom legfelsőbb bolygójáról. Részletes leírást a Brahma-saṁhitāban találhatunk róla. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.11) kijelenti: semmi sem magasabb rendű a Legfelsőbb Istenség hajlékánál, ami egyben a legvégső cél is (puruṣān na paraṁ kiñcit sā kāṣṭhā paramā gatiḥ). Ha valaki eljut oda, sohasem fog többé visszatérni az anyagi világba. Kṛṣṇa legfelsőbb hajléka és maga Kṛṣṇa között nincs különbség, mert mindkettő azonos természetű. Földünkön, Delhitől mintegy százötven kilométernyire délkeletre szintén van egy Vṛndāvana, a lelki világ legfelsőbb Goloka-Vṛndāvanájának mása. Amikor Kṛṣṇa alászállt a Földre, e Vṛndāvana nevű helyen (amely körülbelül kétszáztizenöt négyzetkilométernyi területen fekszik Mathurā körzetében, Indiában) mutatta be kedvteléseit.
+Az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa hajlékát a Brahma-saṁhitā cintāmaṇi-dhāmának, olyan helynek írja le, ahol minden kívánság teljesül. Az Úr Kṛṣṇa legfelsőbb lakhelyén, amit Goloka-Vṛndāvanának neveznek, csodatévő drágakőből épült paloták sorakoznak. A fák „kívánságfák”, melyek olyan étellel látják el az embert, amilyenre vágyik, a tehenek pedig surabhi-tehenek, s korlátlan mennyiségű tejet adnak. Sok százezer szerencseistennő (Lakṣmī) szolgálja itt az Urat, akit Govindának hívnak, aki az eredeti Úr, minden ok oka, s aki fuvoláján játszik (''veṇuṁ kvaṇantam''). Transzcendentális formájánál nincs vonzóbb az anyagi és a lelki világban. Szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma, testének színe a felhőéhez hasonló. Olyan vonzó, hogy szépsége túltesz sok ezer Kāmadeva együttes szépségén is. Sáfrányszínű ruhát visel, nyakát virágfüzér öleli körül, hajában pávatollat hord. A Bhagavad-gītāban az Úr Kṛṣṇa nem mond sokat személyes hajlékáról, Goloka-Vṛndāvanáról, a lelki birodalom legfelsőbb bolygójáról. Részletes leírást a Brahma-saṁhitāban találhatunk róla. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.11) kijelenti: semmi sem magasabb rendű a Legfelsőbb Istenség hajlékánál, ami egyben a legvégső cél is (''puruṣān na paraṁ kiñcit sā kāṣṭhā paramā gatiḥ''). Ha valaki eljut oda, sohasem fog többé visszatérni az anyagi világba. Kṛṣṇa legfelsőbb hajléka és maga Kṛṣṇa között nincs különbség, mert mindkettő azonos természetű. Földünkön, Delhitől mintegy százötven kilométernyire délkeletre, szintén van egy Vṛndāvana, a lelki világ legfelsőbb Goloka-Vṛndāvanájának mása. Amikor Kṛṣṇa alászállt a Földre, e Vṛndāvana nevű helyen (amely körülbelül kétszáztizenöt négyzetkilométernyi területen fekszik Mathurā körzetében, Indiában) mutatta be kedvteléseit.
 </div>