HU/Prabhupada 0337 - Ne vesztegesd az időd azzal, hogy az úgynevezett boldogsággal és boldogtalansággal foglalkozol

Revision as of 10:11, 1 October 2018 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0023: VideoLocalizer - changed YouTube player to show hard-coded subtitles version)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)


Lecture on CC Madhya-lila 20.103 -- Washington, D.C., July 8, 1976

Oly sok dolog van, amivel meg kell küzdenünk. Ezt úgy nevezik: a létért való harc. Még a modern tudósok is így hívják… Ez nem egy túl nyugodt helyzet. Sanātana Gosvāmī ugyanezt a kérdést tette fel: Miért kell küzdenünk a létezésért? Miért nem lehet az életünk könnyű és nyugodt? Miért van olyan sok külső tényező, melyek annyira megnehezítik az életet? Boldog akarok lenni, de oly sok akadály van. Küzdünk a létért. Fel kell tennünk a kérést: Miért? Még egy léggyel is harcot kell vívnunk. Csak ülök, anélkül, hogy bármi kárt tennék a légyben, de az megtámad és zavar engem. Oly sok nehézség van. Még akkor is, ha csak leülsz békésen… Mint amikor sétálsz az úton, semmi rosszat nem teszel, de az egyik házból az összes kutya megugat: „Miért jössz ide? Miért jössz ide?” Semmi okuk nincs az ugatásra, ám mivel kutyák, ezért ez a dolguk: „Miért jössz ide? Miért jössz ide?” Ugyanígy jelen pillanatban sincs nyugtunk, ha az egyik helyről a másikra akarunk menni. Ott a bevándorlási hivatal: „Miért jönnek ide? Miért jönnek ide?” Sok helyen megtagadták már nekünk a belépést. Nem engedtek fel a repülőre. „Nem, nem szállhatnak fel, forduljanak vissza.” Szóval vissza kellett fordulnom. Megannyi nehézség van. Padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām (SB 10.14.58). Ebben az anyagi világban nem élhetsz békésen. Egyáltalán nem élhetsz békésen. Rengeteg akadályba ütközöl. A śāstra kijelenti: padaṁ padaṁ yad vipadām, minden lépésnél veszély fenyeget. Nem csak ezektől az alacsonyabb rendű állatoktól, hanem az emberi társadalomtól, a természettől egyaránt, amire nincs ráhatásunk. Mindezeket figyelembe véve, az életünk egyáltalán nem boldog ebben az anyagi világban, és nekünk fejlettnek kell lennünk ahhoz, hogy emiatt kérdéseket tegyünk fel, hogy miért kerülünk szembe oly sok nehézséggel. Ilyen az emberi élet. Ilyen az emberi élet.

Szóval miként kell tudakozódni? Hogyan leszek boldog? Mi az élet célja? Sanātana Gosvāmī… Nem csak Sanātana Gosvāmī, de ő az, aki bennünket képvisel. Nem tudjuk, nem tudjuk. Caitanya Mahāprabhu kegyéből, vagy Caitanya Mahāprabhu szolgáinak kegyéből, az ember megvilágosodhat a következőkről… Mi az élet célja, miért van a létért való küzdelem, miért van a halál. Nem akarok meghalni; miért van születés? Nem akarok egy anya méhébe kerülni és becsomagolt állapotban ott maradni oly sok napon keresztül. Nem akarok megöregedni; de mindezekre rá vagyok kényszerítve. Ezért a mi dolgunk, a valódi dolgunk, hogy megoldást találjunk ezekre a kérdésekre, nem pedig az, hogy hogyan oldjuk meg a gazdasági fejlődést. Gazdasági fejlődés, bármire is születtünk, meg fogjuk kapni. Legyen az boldogság vagy boldogtalanság, meg fogjuk kapni. Mint ahogy nem keressük a boldogtalanságot sem, mégis részünk lesz benne. Rá vagyunk kényszerítve. Ugyanígy, ha bármilyen apró boldogságot meg kell kapnod, azt meg fogod kapni. A śāstra azt tanácsolja: ne vesztegesd az idődet arra, hogy mesterségesen boldog légy. Amennyiben arra vagy ítélve, hogy boldog légy, a boldogság automatikusan jönni fog. Hogy jön el? Yathā duḥkham ayatnataḥ. Ugyanilyen módon. Csakúgy, ahogy nem akarsz boldogtalan lenni, de mégis részed lesz benne. Hasonlóképpen, ha nem törekszel a boldogságra, ami jár neked, azt úgyis megkapod.

Szóval ne vesztegessétek az időtöket az úgynevezett boldogságra és boldogtalanságra. Jobb, ha az értékes időtöket arra fordítjátok, hogy megértsétek az élet célját, miért van ennyire sok probléma, miért kell a létért küzdeni. Ezzel kell foglalkoznotok… Ez a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom, ahol megértetjük az emberekkel a problémákat. Ez nem egy szektariánus mozgalom, vagy úgynevezett vallásos mozgalom. Ez kulturális oktatási mozgalom. Minden embernek meg kell értenie az élet célját. Minden embernek meg kell értenie, hogy miért kell harcot vívnia a létért. Ha van bármilyen orvosság, ha létezik olyan folyamat, amellyel békében élhetünk, bármilyen gond nélkül, bármiféle… Emberi létünk során ezeket kell megértenünk, és meg kell közelítenünk… Csakúgy, ahogy Sanātana Gosvāmī miniszter volt, nagyon művelt, kedvező helyzetben volt, de mindezek ellenére Caitanya Mahāprabhuhoz közeledett. Tehát nekünk is így kell közelednünk és meghódolnunk az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu előtt, vagy hiteles képviselője előtt. „Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megismerni az igazságot!” (BG 4.34). De ne akard próbára tenni: „Meg tudod mutatni nekem Istent?” Ez provokáció. Nem ilyen módon. Isten mindenütt jelen van, de először alkalmassá kell tenned a szemed arra, hogy lásd Istent, akkor próbára teheted: „Megmutatnád Istent?” Ez a hozzáállás nem segít rajtunk. Légy alázatos. Tad viddhi praṇipātena. Ez a śāstra utasítása. Ha szeretnéd megérteni a tudományt, a transzcendentális tudományt, tad viddhi – próbáld megérteni – de, praṇipātena, nagyon alázatosan. Csakúgy, ahogy Sanātana Gosvāmī meghódolt nagyon alázatosan.