HU/Prabhupada 0981 - Régen minden brāhmaṇa tanulta az Āyur-veda és a Jyotir-veda tudományát: Difference between revisions

 
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address)
 
Line 9: Line 9:
[[Category:HU-Quotes - in USA, New Vrndavana]]
[[Category:HU-Quotes - in USA, New Vrndavana]]
[[Category:Hungarian Language]]
[[Category:Hungarian Language]]
[[Category:Az emberi társadalom jellemzése - videók]]
[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]]
[[Category:Tanulságos történetek - videók]]
[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0980 - Az anyagi jólét által nem lehetünk boldogok, ez tény|0980|HU/Prabhupada 0982 - Amint szerzünk egy kocsit, legyen az bármilyen rozsdás, azt gondoljuk, hogy az milyen jó!|0982}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
<div class="center">
Line 18: Line 25:


<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|szhBS0smy3s|Régen minden brāhmaṇa tanulta az Āyur-veda és a Jyotir-veda tudományátout brahmana apprenait ces deux sciences, Āyur-veda & Jyotir-veda <br/>- Prabhupāda 0981}}
{{youtube_right|i3qYuXLG0tE|Régen minden brāhmaṇa tanulta az Āyur-veda és a Jyotir-veda tudományátout brahmana apprenait ces deux sciences, Āyur-veda & Jyotir-veda <br/>- Prabhupāda 0981}}
<!-- END VIDEO LINK -->
<!-- END VIDEO LINK -->


<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<mp3player>File:720905SB-NEW VRINDABAN_clip2.mp3</mp3player>
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/720905SB-NEW_VRINDABAN_clip2.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->
<!-- END AUDIO LINK -->


Line 30: Line 37:


<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
Bahir-artha ([[Vanisource:SB 7.5.31|SB 7.5.31]]), a bahir külsőt, az artha pedig érdeklődést jelent. Tehát azok, akik nem tudják, hogy a boldogság végső célja Viṣṇu, azt gondolják, hogy e külső világ rendbehozásával... Mivel mindannyian rendelkezünk külső és belső természettel. Kívül ez a test vagyunk. Belül pedig lélek. Mindenki megérti, hogy nem ez a test, hanem lélek vagyok. Befed ez a test, s amint eltávozok belőle, az értelmét veszti. Lehet, hogy egy nagyon fontos lélek teste, egy nagyszerű tudós teste, de nem a test, hanem a lélek a tudós. A test egy eszköz. Mint amikor valamit el akarok kapni, abban a kezem az eszköz. Ezért a szanszkritban a test különböző részeit, a végtagokat karaṇának nevezzük. A karaṇa azt jelenti, hogy cselekvés, cselekedni, az, amivel cselekszünk, karaṇa. Tehát na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum ([[Vanisource:SB 7.5.31|SB 7.5.31]]), most a testi felfogás illúziójában vagyunk. Ez is le van írva a Śrīmad-Bhāgavatamban, yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke ([[Vanisource:SB 10.84.13|SB 10.84.13]]), ātma-buddhiḥ kuṇape, a kuṇape zsákot jelent. Ez egy zsák, csontokból, izmokból, bőrből és vérből álló zsák. Amikor felboncoljuk ezt a testet, akkor igazából mit találunk? Egy halom csontot, bőrt, vért, beleket, vért, gennyet, semmi mást.  
Bahir-artha ([[HU/SB 7.5.31|SB 7.5.31]]), a bahir külsőt, az artha pedig érdeklődést jelent. Tehát azok, akik nem tudják, hogy a boldogság végső célja Viṣṇu, azt gondolják, hogy e külső világ rendbehozásával... Mivel mindannyian rendelkezünk külső és belső természettel. Kívül ez a test vagyunk. Belül pedig lélek. Mindenki megérti, hogy nem ez a test, hanem lélek vagyok. Befed ez a test, s amint eltávozok belőle, az értelmét veszti. Lehet, hogy egy nagyon fontos lélek teste, egy nagyszerű tudós teste, de nem a test, hanem a lélek a tudós. A test egy eszköz. Mint amikor valamit el akarok kapni, abban a kezem az eszköz. Ezért a szanszkritban a test különböző részeit, a végtagokat karaṇának nevezzük. A karaṇa azt jelenti, hogy cselekvés, cselekedni, az, amivel cselekszünk, karaṇa. Tehát na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum ([[HU/SB 7.5.31|SB 7.5.31]]), most a testi felfogás illúziójában vagyunk. Ez is le van írva a Śrīmad-Bhāgavatamban, yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke ([[Vanisource:SB 10.84.13|SB 10.84.13]]), ātma-buddhiḥ kuṇape, a kuṇape zsákot jelent. Ez egy zsák, csontokból, izmokból, bőrből és vérből álló zsák. Amikor felboncoljuk ezt a testet, akkor igazából mit találunk? Egy halom csontot, bőrt, vért, beleket, vért, gennyet, semmi mást.  


Tehát kuṇape tri-dhātuke... Ezeket a dolgokat három dhātu, elem alkotja, a kapha, a pitta, és a vāyu. A kapha a nyálka, a pitta az epe és levegő. Ezek a dolgok termelődnek. Ez történik. Evés után e három dolog termelődik, és ha megfelelő az arányuk, akkor a test egészséges, ha pedig több vagy kevesebb van belőlük, akkor a test beteg. Az Āyur-védának megfelelően... Ez szintén Véda... Az āyur azt jelenti, hogy élethossz, a Véda pedig tudást jelent. Ezt nevezik Āyur-vedának. Az élet hosszáról szóló védikus tudás tehát nagyon egyszerű. Nekik nem kell laboratórium, klinika, nem. Egyszerűen csak ezt a három elemet, a kaphát, a pittát és a vāyut vizsgálják. És a pulzus tapintása is a tudományuk része. Tudjátok, mindenki tudja, hogy a pulzus mozog, így: tik, tik, tik, tik. Ismerik azt a tudományt, hogy a pulzus vizsgálatával képesek megérteni a három elem, a kapha, a pitta és a vāyu helyzetét. És ezek helyzetéből, annak alakulásából... Az Āyur-vedában, a śāstra vedában benne vannak a tünetek, melyekkel... A véna így mozog, a szív így mozog, így ver, akkor ez és ez a helyzet. Amint megértik, hogy mi a helyzet, ellenőrzik a tüneteket. Megkérdezik a pácienstől, hogy „Így érzed? Úgy érzed?” Ha a páciens azt mondja, „Igen,” akkor ezzel megerősíti a diagnózist. A belső dolgok, ahogyan a pulzus ver, és ha a tünetek is igazolva vannak, akkor az orvosság is kész. Azonnal előveszik a gyógyszert. Ez nagyon egyszerű.  
Tehát kuṇape tri-dhātuke... Ezeket a dolgokat három dhātu, elem alkotja, a kapha, a pitta, és a vāyu. A kapha a nyálka, a pitta az epe és levegő. Ezek a dolgok termelődnek. Ez történik. Evés után e három dolog termelődik, és ha megfelelő az arányuk, akkor a test egészséges, ha pedig több vagy kevesebb van belőlük, akkor a test beteg. Az Āyur-védának megfelelően... Ez szintén Véda... Az āyur azt jelenti, hogy élethossz, a Véda pedig tudást jelent. Ezt nevezik Āyur-vedának. Az élet hosszáról szóló védikus tudás tehát nagyon egyszerű. Nekik nem kell laboratórium, klinika, nem. Egyszerűen csak ezt a három elemet, a kaphát, a pittát és a vāyut vizsgálják. És a pulzus tapintása is a tudományuk része. Tudjátok, mindenki tudja, hogy a pulzus mozog, így: tik, tik, tik, tik. Ismerik azt a tudományt, hogy a pulzus vizsgálatával képesek megérteni a három elem, a kapha, a pitta és a vāyu helyzetét. És ezek helyzetéből, annak alakulásából... Az Āyur-vedában, a śāstra vedában benne vannak a tünetek, melyekkel... A véna így mozog, a szív így mozog, így ver, akkor ez és ez a helyzet. Amint megértik, hogy mi a helyzet, ellenőrzik a tüneteket. Megkérdezik a pácienstől, hogy „Így érzed? Úgy érzed?” Ha a páciens azt mondja, „Igen,” akkor ezzel megerősíti a diagnózist. A belső dolgok, ahogyan a pulzus ver, és ha a tünetek is igazolva vannak, akkor az orvosság is kész. Azonnal előveszik a gyógyszert. Ez nagyon egyszerű.  

Latest revision as of 20:48, 17 September 2020



Lecture on SB 1.2.6 -- New Vrindaban, September 5, 1972

Bahir-artha (SB 7.5.31), a bahir külsőt, az artha pedig érdeklődést jelent. Tehát azok, akik nem tudják, hogy a boldogság végső célja Viṣṇu, azt gondolják, hogy e külső világ rendbehozásával... Mivel mindannyian rendelkezünk külső és belső természettel. Kívül ez a test vagyunk. Belül pedig lélek. Mindenki megérti, hogy nem ez a test, hanem lélek vagyok. Befed ez a test, s amint eltávozok belőle, az értelmét veszti. Lehet, hogy egy nagyon fontos lélek teste, egy nagyszerű tudós teste, de nem a test, hanem a lélek a tudós. A test egy eszköz. Mint amikor valamit el akarok kapni, abban a kezem az eszköz. Ezért a szanszkritban a test különböző részeit, a végtagokat karaṇának nevezzük. A karaṇa azt jelenti, hogy cselekvés, cselekedni, az, amivel cselekszünk, karaṇa. Tehát na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum (SB 7.5.31), most a testi felfogás illúziójában vagyunk. Ez is le van írva a Śrīmad-Bhāgavatamban, yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke (SB 10.84.13), ātma-buddhiḥ kuṇape, a kuṇape zsákot jelent. Ez egy zsák, csontokból, izmokból, bőrből és vérből álló zsák. Amikor felboncoljuk ezt a testet, akkor igazából mit találunk? Egy halom csontot, bőrt, vért, beleket, vért, gennyet, semmi mást.

Tehát kuṇape tri-dhātuke... Ezeket a dolgokat három dhātu, elem alkotja, a kapha, a pitta, és a vāyu. A kapha a nyálka, a pitta az epe és levegő. Ezek a dolgok termelődnek. Ez történik. Evés után e három dolog termelődik, és ha megfelelő az arányuk, akkor a test egészséges, ha pedig több vagy kevesebb van belőlük, akkor a test beteg. Az Āyur-védának megfelelően... Ez szintén Véda... Az āyur azt jelenti, hogy élethossz, a Véda pedig tudást jelent. Ezt nevezik Āyur-vedának. Az élet hosszáról szóló védikus tudás tehát nagyon egyszerű. Nekik nem kell laboratórium, klinika, nem. Egyszerűen csak ezt a három elemet, a kaphát, a pittát és a vāyut vizsgálják. És a pulzus tapintása is a tudományuk része. Tudjátok, mindenki tudja, hogy a pulzus mozog, így: tik, tik, tik, tik. Ismerik azt a tudományt, hogy a pulzus vizsgálatával képesek megérteni a három elem, a kapha, a pitta és a vāyu helyzetét. És ezek helyzetéből, annak alakulásából... Az Āyur-vedában, a śāstra vedában benne vannak a tünetek, melyekkel... A véna így mozog, a szív így mozog, így ver, akkor ez és ez a helyzet. Amint megértik, hogy mi a helyzet, ellenőrzik a tüneteket. Megkérdezik a pácienstől, hogy „Így érzed? Úgy érzed?” Ha a páciens azt mondja, „Igen,” akkor ezzel megerősíti a diagnózist. A belső dolgok, ahogyan a pulzus ver, és ha a tünetek is igazolva vannak, akkor az orvosság is kész. Azonnal előveszik a gyógyszert. Ez nagyon egyszerű.

Régen minden brāhmaṇa tanulta az Āyur-veda és a Jyotir-veda tudományát. A Jyotir-veda asztronómiát, nem asztronómiát, hanem asztrológiát jelent. Mivel bárkinek, aki ennél kevesebb, kevésbé intelligens, mint a brāhmaṇák, a kṣatriyáknak, a vaiśyáknak és a śūdráknak szükségük volt a brāhmaṇákra az egészség és a jövő ismerete miatt. Mindenki nagyon kíváncsi, hogy megtudja, milyen a jövője, mi fog történni legközelebb, és mindenki törődik az egészségével. Tehát a brāhmaṇák tudtak útmutatást adni az egészséggel és a jövővel kapcsolatban. Ez a foglalkozásuk, az emberek pedig viszonzásul élelmet és ruhát adnak nekik, így nem kell semmi kinti dologgal foglalkozniuk. Mindegy, ez egy hosszú történet. Tehát ez a test a három elem zsákja, yasyātmā-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke (SB 10.84.13)