HU/SB 1.6.22

Revision as of 18:32, 16 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

sakṛd yad darśitaṁ rūpam
etat kāmāya te ’nagha
mat-kāmaḥ śanakaiḥ sādhu
sarvān muñcati hṛc-chayān


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sakṛt—csupán egyszer; yat—az; darśitam—mutatott; rūpam—forma; etat—ez; kāmāya—vágyaknak; te—tiéd; anagha—ó, bűntelen; mat—Enyém; kāmaḥ—vágy; śanakaiḥ—megnövelve; sādhuḥ—bhakta; sarvān—mind; muñcati—felad; hṛt-śayān—anyagi vágyak.


FORDÍTÁS

Ó, bűntelen! Csupán egyszer láttad személyemet, hogy növekedjen a vágyad Utánam, mert minél inkább vágyódsz Rám, annál inkább megszabadulsz az anyagi vágyaktól.


MAGYARÁZAT

Egy élőlény nem lehet mentes a vágyaktól, hiszen nem egy élettelen kő. Cselekednie, gondolkoznia, éreznie és akarnia kell. Amikor anyagi szinten gondolkodik, érez és akar, akkor annak rabságába kerül, ezzel szemben, ha az Úr szolgálata érdekében gondolkozik, érez és akar, akkor lassanként megszabadul minden kötöttségtől. Minél inkább elmerül az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, annál jobban vágyik majd rá. Ilyen az isteni szolgálat transzcendentális természete. Az anyagi szolgálatból hamar elege lesz az embernek, míg az Úr lelki szolgálatával soha nem lehet eltelni, és soha nincs vége. Az ember szüntelenül növelheti az Úr szerető transzcendentális szolgálata utáni vágyát, mégsem unja meg sohasem, és soha nem ér a végére. Az Úr elmélyült szolgálatával az ember transzcendentálisan tapasztalhatja az Úr jelenlétét. Ezért az Urat megpillantani nem más, mint szolgálni Őt, mert szolgálata és személye között nincs különbség. Az őszinte bhaktának szüntelenül, őszintén kell szolgálnia az Urat    —    az Úr majd megmutatja a helyes utat, hogy mit, hol és hogyan kell tennie. Nāradának nem voltak anyagi vágyai, az Úr mégis ilyen tanácsot adott neki, csupán azért, hogy az Iránta érzett heves vágyát növelje.