HU/SB 1.7.6

Revision as of 13:42, 23 January 2019 by TamasR (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

anarthopaśamaṁ sākṣād
bhakti-yogam adhokṣaje
lokasyājānato vidvāṁś
cakre sātvata-saṁhitām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

anartha—nemkívánatos dolgok; upaśamam—enyhülés; sākṣāt—közvetlenül; bhakti-yogam—az odaadó szolgálat összekapcsoló folyamata; adhokṣaje—a Transzcendensnek; lokasya—az emberek általános tömege; ajānataḥ—akik nincsenek tudatában; vidvān—a legbölcsebb; cakre—összeállította; sātvata—a Legfelsőbb Igazsággal kapcsolatban; saṁhitām—a Védikus Írást.


FORDÍTÁS

Az élőlény anyagi szenvedéseit, amelyek nemkívánatosak számára, közvetlenül enyhíteni lehet az odaadó szolgálat összekapcsoló folyamatával. Az emberek nagy része azonban nem tudja ezt, ezért a bölcs Vyāsadeva összeállította ezt a Védikus Írást, amely a Legfelsőbb Igazsággal van kapcsolatban.


MAGYARÁZAT

Vyāsadeva látta a teljes mértékben tökéletes Istenség Személyiségét. Ez a kijelentés azt feltételezi, hogy az Istenség Személyiségének teljes egésze tartalmazza szerves részeit is. Ezért Vyāsadeva látta az Úr különböző energiáit    —    a belső, a külső és a határenergiát. Látta a teljes részeket és a teljes részek teljes részeit is, azaz a különféle inkarnációkat, és főképpen a külső energia által megzavart, feltételekhez kötött lelkek fölösleges szenvedéseit. Végül pedig látta a gyógyírt a feltételekhez kötött lelkek számára: az odaadó szolgálat folyamatát. Hatalmas transzcendentális tudomány ez, amely az Istenség Legfelsőbb Személyisége nevének, hírének, dicsőségének stb. hallgatásával és ismétlésével kezdődik. Isten iránti szunnyadó szeretetünk és vonzalmunk felébresztése nem azon a mechanikus módszeren múlik, amelyet a hallás és az ismétlés jelent, hanem csak és kizárólag az Úr indokolatlan kegyén. Amikor az Úr teljesen elégedett a bhakta őszinte törekvésével, akkor szerető transzcendentális szolgálatával ajándékozza meg. Ám még a hallás és az ismétlés előírt folyamatával is egyszeriben enyhül az anyagi lét fölösleges és nemkívánatos szenvedése. Az anyagi ragaszkodás ilyen csökkenése nem vár a transzcendentális tudás kifejlődéséig, sőt a tudás az, amely a Legfelsőbb Igazság végső megvalósításáért végzett odaadó szolgálattól függ.