HU/SB 10.12.41

Revision as of 08:19, 10 January 2020 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


41. VERS

śrī-rājovāca
brahman kālāntara-kṛtaṁ
tat-kālīnaṁ kathaṁ bhavet
yat kaumāre hari-kṛtaṁ
jaguḥ paugaṇḍake ’rbhakāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-rājā uvāca—Parīkṣit Mahārāja kérdezte; brahman—ó, bölcs brāhmaṇa (Śukadeva Gosvāmī); kāla-antara-kṛtam—a múltban, máskor (a kaumāra korban) történt dolgok; tat-kālīnam—úgy mesélték el, mintha most történne (a paugaṇḍa korban); katham bhavet—hogyan lehetett; yat—amely kedvtelés; kaumāre—a kaumāra korban; hari-kṛtam—Kṛṣṇa tette; jaguḥ—elmondták; paugaṇḍake—a paugaṇḍa korban (egy évvel később); arbhakāḥ—az összes fiú.


FORDÍTÁS

Parīkṣit Mahārāja így kérdezett: Ó, nagy bölcs! Hogy lehet az, hogy a múltban történt dolgokat úgy mesélték el, mintha a jelenben játszódtak volna? Az Úr Śrī Kṛṣṇa a kaumāra korban járt, amikor Aghāsurát megölve bemutatta kedvtelését. Hogyan lehetséges hát, hogy amikor a paugaṇḍa korban járt, a kisfiúk úgy mesélték el kalandját, mintha akkoriban történt volna?