HU/SB 10.3.23

Revision as of 00:50, 7 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


23. VERS

śrī-śuka uvāca
athainam ātmajaṁ vīkṣya
mahā-puruṣa-lakṣaṇam
devakī tam upādhāvat
kaṁsād bhītā suvismitā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; atha—miután Vasudeva így imádkozott; enam—Ő, Kṛṣṇa; ātmajam—a fiuk; vīkṣya—látván; mahā-puruṣa-lakṣaṇam—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Viṣṇut valamennyi jelével; devakī—Kṛṣṇa anyja; tam—Neki (Kṛṣṇának); upādhāvat—imákat ajánlott; kaṁsāt—Kaṁsától; bhītā—félve; su-vismitā—és elámulva a csodálatos gyermek láttán.


FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī folytatta: Ezután Devakī, aki nagyon félt Kaṁsától, és végtelenül meg volt döbbenve, látta, hogy gyermeke az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden jelét Magán viseli, ezért fohászkodni kezdett Hozzá.


MAGYARÁZAT

A suvismitā szó, aminek jelentése „megdöbbent”, fontos ebben a versben. Devakī és férje, Vasudeva számára bizonyossá vált, hogy gyermekük az Istenség Legfelsőbb Személyisége, és Kaṁsa nem tudja megölni Őt, ám ugyanakkor Kaṁsa korábbi rémtetteire emlékezve szeretetükben féltek is attól, hogy megöli Kṛṣṇát. Ezért használja ez a vers a suvismitā szót. Bennünket is döbbenet tölt el, amikor arra gondolunk, hogy vajon el fogják-e pusztítani ezt a mozgalmat az asurák, vagy tovább fejlődik-e, rettegés nélkül.