HU/SB 10.4.45

Revision as of 10:01, 25 December 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


45. VERS

te vai rajaḥ-prakṛtayas
tamasā mūḍha-cetasaḥ
satāṁ vidveṣam ācerur
ārād āgata-mṛtyavaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

te—az összes démonikus miniszter; vai—valójában; rajaḥ-prakṛtayaḥ—a szenvedély kötőerejével feltöltve; tamasā—a tudatlanság kötőerejével elárasztva; mūḍha-cetasaḥ—ostobák; satām—a szenteknek; vidveṣam—az üldöztetését; āceruḥ—végrehajtották; ārāt āgata-mṛtya-vaḥ—a fenyegető halál már legyőzte őket.


FORDÍTÁS

A szenvedéllyel és tudatlansággal feltöltött asurák, akik nem tudták, hogy mi a jó és mi a rossz számukra, valamint akikre a fenyegető halál várt, üldözni kezdték a szenteket.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā (BG 2.13) kijelenti:

dehino ’smin yathā dehe
kaumāraṁ yauvanaṁ jarā
tathā dehāntara-prāptir
dhīras tatra na muhyati

„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” A szenvedéllyel és tudatlansággal teli, felelőtlen emberek ostobán olyan dolgokat tesznek, melyeket nem lenne szabad tenniük (nūnaṁ pramattaḥ kurute vikarma). Mindenkinek tudnia kell azonban, milyen eredménnyel járnak a felelőtlen tettek, ahogyan a következő vers elmagyarázza.