HU/SB 10.9.13-14

Revision as of 08:24, 4 January 2020 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13-14. VERSEK

na cāntar na bahir yasya
na pūrvaṁ nāpi cāparam
pūrvāparaṁ bahiś cāntar
jagato yo jagac ca yaḥ
taṁ matvātmajam avyaktaṁ
martya-liṅgam adhokṣajam
gopikolūkhale dāmnā
babandha prākṛtaṁ yathā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; ca—szintén; antaḥ—belső; na—sem; bahiḥ—külső; yasya—akinek; na—sem; pūrvam—kezdet; na—sem; api—valójában; ca—szintén; aparam—vég; pūrva-aparam—a kezdet és a vég; bahiḥ ca antaḥ—a külső és a belső; jagataḥ—az egész kozmikus megnyilvánulásnak; yaḥ—az, aki; jagat ca yaḥ—és aki minden a teremtés egészében; tam—Őt; matvā—tekintve; ātmajam—saját fia; avyaktam—a megnyilvánulatlan; martya-liṅgam—emberi lényként megjelenve; adhokṣajam—túl az érzékfelfogáson; gopikā—Yaśodā anya; ulūkhale—az őrlőmozsárhoz; dāmnā—egy kötéllel; babandha—kötötte; prākṛtam yathā—ahogy azt egy közönséges, emberi gyermekkel teszik.


FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nincs kezdete és vége, külseje és belseje, eleje és háta, más szóval Ő mindent átható. Mivel nem áll az idő elem hatása alatt, Számára nincs különbség a múlt, a jelen és a jövő között; mindig saját transzcendentális testében létezik. Abszolút, túl van a relativitáson, ezért Számára nincs különbség ok és hatás között, noha Ő mindennek az oka és hatása. Ez a megnyilvánulatlan személy, aki meghaladja az érzékek felfogóképességét, most megjelent emberi gyermekként, és Yaśodā anya, aki saját egyszerű gyermekének tekintette Őt, egy kötéllel a famozsárhoz kötözte.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītā (BG 10.12) Kṛṣṇát a Legfelsőbb Brahmannak nevezi (paraṁ brahma paraṁ dhāma). A brahma szó jelentése „leghatalmasabb”. Kṛṣṇa hatalmasabb a leghatalmasabbnál, hiszen határtalan és mindent átható. Hogyan lehetne a mindent áthatót megmérni vagy megkötni? Ezenkívül Kṛṣṇa az időtényező. Ő nemcsak térben, de időben is mindent áthat. Vannak mértékegységeink az idő mérésére, de míg bennünket a múlt, a jelen és a jövő korlátokhoz köt, Kṛṣṇa számára ezek nem léteznek. Minden egyént meg lehet mérni, Kṛṣṇa azonban már megmutatta, hogy habár Ő is egy egyén, az egész kozmikus megnyilvánulás a szájában van. Mindezt végiggondolva láthatjuk, hogy Kṛṣṇát nem lehet megmérni. Hogyan akarta akkor Yaśodā megmérni és megkötni Őt? Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez csupán a tiszta transzcendentális szeretet síkján történt. Ez volt az egyetlen ok.

advaitam acyutam anādim ananta-rūpam
ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca
vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
(Brahma-saṁhitā 5.33)

Minden egy, mert Kṛṣṇa mindennek a legfelsőbb oka. Kṛṣṇát nem lehet megmérni vagy kiszámítani a védikus tudás segítségével (vedeṣu durlabham). Ő csak a bhakták számára elérhető (adurlabham ātma-bhaktau). A bhakták tudnak Vele bánni, mivel ők a szerető szolgálat alapján cselekszenek (bhaktyā mām abhijānāti yāvān yaś cāsmi tattvataḥ). Így aztán Yaśodā anya meg akarta kötözni Őt.