HU/SB 3.1.31

Revision as of 11:09, 11 March 2019 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


31. VERS

kṣemaṁ sa kaccid yuyudhāna āste
yaḥ phālgunāl labdha-dhanū-rahasyaḥ
lebhe ’ñjasādhokṣaja-sevayaiva
gatiṁ tadīyāṁ yatibhir durāpām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kṣemam–minden jó; saḥ–ő; kaccit–vajon; yuyudhānaḥ–Sātyaki; āste–van-e; yaḥ–aki; phālgunāt–Arjunától; labdha–elért; dhanuḥ-rahasyaḥ–aki ismeri a harcművészet fortélyait; lebhe–szintén elérte; añjasā–összefoglalva; adhokṣaja–a Transzcendensnek; sevayā–a szolgálata által; eva–bizonyára; gatim–cél; tadīyām–transzcendens; yatibhiḥ–azok által, akik szigorú lemondásokat végeznek; durāpām–nagyon nehéz elérni.


FORDÍTÁS

Ó, Uddhava! Hogy megy a sora Yuyudhānának? Arjunától tanulta a harcművészet fortélyait, s elérte a transzcendentális célt, amit még azok is nehezen érnek el, akik szigorú lemondásokat végeznek.


MAGYARÁZAT

A transzcendencia végső állomását az jelenti, amikor az ember az érzékek határain túli Istenség Személyiségének társa lesz, akit adhokṣajának ismernek. A sannyāsīk, akik lemondanak erről a világról, megszakítanak minden kapcsolatot vele: megválnak a családjuktól, a feleségüktől, a gyerekeiktől, a barátaiktól, az otthonuktól, a gazdagságuktól    –    vagyis mindenüktől    –    annak érdekében, hogy elnyerjék a Brahman-boldogság transzcendentális gyönyörét. De az adhokṣaja-boldogság fölötte áll a Brahman-boldogságnak. Az empirikus filozófia hívei bizonyos fajta transzcendentális gyönyört élveznek, amikor a Legfelsőbb Igazságról elmélkednek, de az a boldogság, amit Brahman élvez örök formájában, mint az Istenség Személyisége, túl van ezen. A Brahman-boldogságot az élőlények azután tapasztalhatják meg, hogy felszabadultak az anyagi kötelékek alól. Ám Parabrahman, az Istenség Személyisége örökké saját energiájának    –    a hlādinī energiának    –    a gyönyörét élvezi. Az empirikus filozófus, aki a külsődleges vonások tagadása útján tanulmányozza a Brahmant, még nem ismerte meg Brahman hlādinī energiájának jellegét. A Mindenható sokféle energiája között ott találjuk belső energiájának három aspektusát: a saṁvit, a sandhinī és a hlādinī energiát. A nagy yogīk és jñānīk annak ellenére, hogy szigorúan követik a yama, niyama, āsana, dhyāna, dhāraṇā és prāṇāyāma szabályait, képtelenek felismerni az Úr belső energiáját, ellenben az Úr bhaktáinak, odaadó szolgálatuk következtében, ennél mi sem könnyebb. Yuyudhāna eljutott az életnek erre a szintjére, ahogyan a harcművészetet is megtanulta Arjunától. Élete így mind anyagi, mind lelki szempontból maradéktalanul sikeres volt. Ilyen az Úr odaadó szolgálata.