HU/SB 6.13.3

Revision as of 07:00, 29 June 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

śrī-rājovāca
indrasyānirvṛter hetuṁ
śrotum icchāmi bho mune
yenāsan sukhino devā
harer duḥkhaṁ kuto ’bhavat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-rājā uvāca—Parīkṣit király kérdezte; indrasya—Indra királynak; anirvṛteḥ—a bánatának; hetum—az okát; śrotum—hallani; icchāmi—szeretném; bhoḥ—ó, uram; mune—ó, nagy bölcs, Śukadeva Gosvāmī; yena—ami által; āsan—voltak; sukhinaḥ—nagyon boldog; devāḥ—minden félisten; hareḥ—Indrának; duḥkham—a bánata; kutaḥ—honnan; abhavat—volt.


FORDÍTÁS

Parīkṣit Mahārāja így kérdezte Śukadeva Gosvāmīt: Ó, nagy bölcs, mi volt az oka Indra boldogtalanságának? Szeretnék erről hallani! Amikor megölte Vṛtrāsurát, a félistenek mind boldogságban úsztak. Miért volt hát Indra boldogtalan?


MAGYARÁZAT

Ez    —    természetesen    —    egy nagyon okos kérdés. Ha egy démon elpusztul, kétségtelenül minden félisten örül. Ebben az esetben azonban miközben a félistenek mind örömünnepet ültek Vṛtrāsura halála miatt, Indra boldogtalan volt. S hogy miért? Feltehetően azért bánkódott, mert tudta, hogy egy nagy bhaktát és brāhmaṇát ölt meg. Vṛtrāsura kívülről démonnak látszott, ám belül nagy bhakta s ezért kiváló brāhmaṇa volt.

Egyértelmű utalást találunk itt arra, hogy valaki, aki egyáltalán nem démoni természetű    —    például Prahlāda Mahārāja és Bali Mahārāja    —,    kívülről démonnak tűnhet, vagy születhet démonok családjában. Ezért a valódi kultúra alapján nem szabad valakit csupán a születése miatt félistennek vagy démonnak tekinteni. Vṛtrāsura Indrával vívott harca során bizonyságot tett arról, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége kiváló bhaktája, s küzdelmük után, amikor látszólag meghalt, a Vaikuṇṭhalokára került, hogy ott Saṅkarṣaṇa társa legyen. Indra tudta ezt, ezért szomorú volt, hogy egy olyan démont ölt meg, aki valójában vaiṣṇava, brāhmaṇa volt.

Egy vaiṣṇava egyben brāhmaṇa is, míg egy brāhmaṇa nem feltétlenül vaiṣṇava. A Padma Purāṇa így ír:

ṣaṭ-karma-nipuṇo vipro
mantra-tantra-viśāradaḥ
avaiṣṇavo gurur na syād
vaiṣṇavaḥ śva-paco guruḥ

Lehet, hogy valaki a kultúra és a származás alapján brāhmaṇa, és lehet, hogy jól ismeri a védikus tudományt (mantra-tantra-viśāradaḥ), de ha nem vaiṣṇava, akkor nem lehet guru. Ez azt jelenti, hogy egy jó brāhmaṇa nem biztos, hogy egyben vaiṣṇava is, ám egy vaiṣṇava egyben brāhmaṇa is. Egy milliomosnak könnyen lehet sok-sok ezer dollárja, de akinek sok ezer dollárja van, az még nem feltétlenül milliomos. Vṛtrāsura tökéletes vaiṣṇava, s így egyben tökéletes brāhmaṇa is volt.