HU/SB 8.7.20
Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - HETEDIK FEJEZET: Az Úr Śiva megissza a mérget, s ezzel megmenti az univerzumot
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
20. VERS
- vilokya taṁ deva-varaṁ tri-lokyā
- bhavāya devyābhimataṁ munīnām
- āsīnam adrāv apavarga-hetos
- tapo juṣāṇaṁ stutibhiḥ praṇemuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vilokya—látván; tam—őt; deva-varam—a legkiválóbb félistent; tri-lokyāḥ—a három világé; bhavāya—a virágzásért; devyā—feleségével, Bhavānīval; abhimatam—elfogadott; munīnām—nagy szentek által; āsīnam—együtt ülve; adrau—a Kailāsa-hegy tetejéről; apavarga-hetoḥ—felszabadulásra vágyva; tapaḥ—lemondásban; juṣāṇam—általuk szolgálva; stutibhiḥ—imákkal; praṇemuḥ—tiszteletteljes hódolatukat ajánlották.
FORDÍTÁS
A félistenek látták, ahogy az Úr Śiva a Kailāsa-hegy csúcsán ül feleségével, Bhavānīval, hogy a három világ áldásosan virágozhasson. Nagy szentek imádták őt, akik felszabadulásra vágytak. A félistenek nagy tisztelettel hódolatukat ajánlották neki, és imákkal köszöntötték.