HU/SB 9.2.15

Revision as of 10:00, 21 October 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


15. VERS

kaviḥ kanīyān viṣayeṣu niḥspṛho
visṛjya rājyaṁ saha bandhubhir vanam
niveśya citte puruṣaṁ sva-rociṣaṁ
viveśa kaiśora-vayāḥ paraṁ gataḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kaviḥ—egy másik fiú, akit Kavinak hívtak; kanīyān—aki a legfiatalabb volt; viṣayeṣu—anyagi élvezetekben; niḥspṛhaḥ—ragaszkodás nélküli; visṛjya—miután feladta; rājyam—apja tulajdonát, a királyságot; saha bandhubhiḥ—barátai kíséretében; vanam—az erdő; niveśya—mindig tartotta; citte—szíve mélyén; puruṣam—a Legfelsőbb Személyt; sva-rociṣam—önragyogó; viveśa—belépett; kaiśora-vayāḥ—egy fiatal ember, aki még nem lépett teljesen az ifjúkorba; param—a transzcendentális világ; gataḥ—belépett.


FORDÍTÁS

Manu legkisebb fia, akit Kavinak hívtak, vonakodott elfogadni az anyagi élvezetet, és lemondott a királyságról, még mielőtt teljesen ifjúvá serdült volna. Barátai kíséretében az erdőbe vonult, és szíve mélyén mindig az önragyogó Istenség Legfelsőbb Személyiségére gondolt. Így érte el a tökéletességet.